1 Jöjjetek, örvendezzünk az Úr előtt, ujjongjunk szabadító kősziklánk előtt!

2 Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk előtte énekszóval!

3 Mert nagy Isten az Úr, nagy király minden isten fölött.

4 Kezében vannak a föld mélységei, a hegyek ormai is az övéi.

5 Övé a tenger, hiszen ő alkotta, a szárazföldet is az ő keze formálta.

6 Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!

7 Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe, kezében levő nyáj vagyunk. Most, amikor halljátok szavát,

8 ne keményítsétek meg szíveteket, mint Meríbánál, amikor Masszánál voltatok a pusztában,

9 ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet.

10 Negyven évig bosszankodtam arra a nemzedékre, és ezt mondtam: Tévelygő szívű ez a nép, nem ismeri útjaimat.

11 Meg is esküdtem haragomban, hogy nem mehetnek be a nyugalom helyére!