Zsoltárok könyve 6

1A karmesternek: Mély hangú húros hangszerre. Dávid zsoltára. 2Ur am, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban! 3Kegyelmezz, Ur am, mert elcsüggedtem, gyógyíts meg, Ur am, mert reszketnek tagjaim! 4Lelkem is csupa reszketés, és te, Ur am, meddig késel? 5Fordulj hozzám, Ur am, mentsd meg életemet, szabadíts meg, mert irgalmas vagy! 6Mert a halál után nem emlegetnek téged, ki ad hálát neked a sírban? 7Belefáradtam a sóhajtozásba. Egész éjjel könnyekkel áztatom ágyamat, könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet. 8Szemem elhomályosodott a bánattól, fénye megtört sok ellenségem miatt. 9Távozzatok tőlem mind, ti, gonosztevők, mert meghallotta az Úr hangos sírásomat! 10Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr. 11Megszégyenül és reszketni fog nagyon minden ellenségem, meghátrál és megszégyenül egy pillanat alatt!