Zsoltárok könyve 5

1A karmesternek: Fúvós hangszerre. Dávid zsoltára. 2Figyelj beszédemre, Ur am, vedd észre sóhajtozásomat! 3Figyelj hangos kiáltozásomra, Istenem, királyom, mert hozzád imádkozom! 4Hallgasd meg szavamat reggel, Ur am, reggel eléd készülök, és várlak. 5Istenem, te nem leled örömöd a bűnben, nem talál otthonra nálad a gonosz. 6Nem állhatnak meg szemed előtt a dicsekvők, gyűlölsz minden gonosztevőt. 7Elpusztítod a hazudozókat; a vérszomjas és álnok embert utálja az Úr. 8De én bemehetek házadba, mert te nagyon szeretsz engem, és szent templomodban leborulok, mert tisztellek téged. 9Vezess, Ur am, igazságodban, mert ellenségeim vannak, egyengesd előttem az utat! 10Mert nem jön ki szájukon őszinte szó, belül romlottak, nyitott sír a torkuk, sima a nyelvük. 11Derítsd ki vétküket, Istenem, bukjanak bele fondorlataikba! Taszítsd el őket sok vétkük miatt, mert ellened lázadtak! 12Mind örülnek majd, akik hozzád menekülnek. Örökké ujjonganak, mert oltalmazod őket. Örvendeznek általad, akik szeretik nevedet. 13Mert te, Ur am, megáldod az igazat, körülveszed kegyelmeddel, mint pajzzsal.