Zsoltárok könyve 46

1A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra. 2Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. 3Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; 4ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.) 5Egy folyó ágai örvendeztetik Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait. 6Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve. 7Népek háborognak, országok inognak, ha az Úr mennydörög, megretten a föld. 8A Seregek Ur a velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) 9Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön. 10Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el. 11Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld. 12A Seregek Ur a velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)