Zsoltárok könyve 44

1A karmesternek: Kórah fiainak tanítókölteménye. 2Isten, saját fülünkkel hallottuk, elbeszélték nekünk apáink, mit vittél véghez napjaikban, a régi időkben. 3Kezeddel népeket űztél el, őket pedig a helyükre plántáltad. Nemzeteket zúztál össze, őket pedig a helyükre küldted. 4Mert nem a maguk fegyverével vették birtokba az országot, és nem a saját karjuk segítette meg őket, hanem a te jobbod és a te karod, a te orcád világossága, mert kedvelted őket. 5Te vagy királyom, ó, Isten! Parancsodra megszabadul Jákób. 6Általad verjük le ellenségeinket, neved segítségével tiporjuk el támadóinkat. 7Mert én nem az íjamban bízom, nem a fegyverem segít meg engem. 8Te segítesz meg ellenségeinkkel szemben, gyűlölőinket te szégyeníted meg. 9Istent dicsérjük mindennap, neved magasztaljuk örökké. (Szela.) 10Mégis elvetettél, megszégyenítettél minket, nem vonultál ki seregeinkkel. 11Megfutamítottál az ellenség előtt, gyűlölőink kifosztottak bennünket. 12Odadobtál minket, mint vágójuhokat, és szétszórtál a népek közé. 13Potom áron adtad el népedet, nem szabtál magas vételárat érte. 14Gyalázatossá tettél szomszédaink előtt, gúnyol és csúfol környezetünk. 15Szóbeszéd tárgyává tettél a népek között, fejüket csóválják miattunk a nemzetek. 16Mindennap szidalmaznak engem, szégyen borítja arcomat 17a gyalázók és a káromlók szava miatt, az ellenség és a bosszúálló miatt. 18Bár mindez ránk szakadt, nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet. 19Szívünk nem szakadt el tőled, lépteink sem tértek le ösvényedről. 20Pedig a sakálok tanyájára űztél minket, és a halál árnyékát borítottad ránk. 21Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és idegen istenhez emeltük volna fel kezünket, 22nem vette volna-e észre Isten? Hiszen ő ismeri a szívnek titkait. 23Miattad gyilkolnak minket naponta, vágójuhoknak tekintenek. 24Serkenj fel! Miért alszol, Uram? Ébredj föl, ne taszíts el végképp! 25Miért rejted el orcádat, miért felejted el nyomorúságunkat és ínségünket? 26Lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. 27Siess segítségünkre! Válts meg minket irgalmadból!