Zsoltárok könyve 34

1Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát Abímeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment. 2Áldom az Ur at mindenkor, állandóan őt dicséri szám. 3Az Úr ral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek. 4Hirdessétek velem az Úr nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét! 5Az Úr hoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem. 6Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk. 7Kiáltott az elesett, az Úr meghallgatta, és minden bajából kiszabadította. 8Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket. 9Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül. 10Féljétek az Ur at, ti, szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők. 11Az oroszlánok is sínylődnek és éheznek, de akik az Úr hoz folyamodnak, nem nélkülözik a jót. 12Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, megtanítalak benneteket az Úr félelmére. 13Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeretne jó napokat látni? 14Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat, és ajkad ne beszéljen csalárdságot! 15Hagyj fel a rosszal, és cselekedj jót, törekedj békességre, és kövesd azt! 16Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. 17Az Úr a gonosztevők ellen fordul, emléküket is kiirtja a földről. 18Akik az Úr hoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. 19Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. 20Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr. 21Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük. 22Halálos veszedelem éri utol a bűnöst, megbűnhődnek, akik gyűlölik az igazat. 23Az Úr megváltja szolgái életét, és nem kell bűnhődnie senkinek, aki hozzá menekül.