Zsoltárok könyve 131

1Zarándokének. Dávidé. Ur am, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. 2Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem. 3Bízzál, Izráel, az Úr ban most és mindörökké!