1 A karmesternek: Dávidé. Az Úr hoz menekülök. Hogyan mondhatjátok nekem: Menekülj a hegyre, mint a madár?!

2 Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy rálőjenek lesből a tiszta szívűekre.

3 Ha az alapokat is lerombolják, mit tehet az igaz ember?

4 Az Úr ott van szent templomában, az Úr, akinek trónja a mennyben van, lát a szemével, pillantása megvizsgálja az embereket.

5 Az Úr megvizsgálja az igazat és a bűnöst, szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti.

6 Hullasson a bűnösökre kénköves, tüzes parazsat, perzselő szél legyen osztályrészük!

7 Bizony, igaz az Úr, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát.