1 Ismét föltekintettem, és egy repülő irattekercset láttam.

2 Megkérdezte tőlem: Mit látsz? Én így feleltem: Egy repülő irattekercset látok, amely húsz könyök hosszú és tíz könyök széles.

3 Akkor ezt mondta nekem: Ez az az átok, amely mindenhová eljut az ország területén. Bizony, megbűnhődik minden tolvaj, ahogyan abban írva van, és megbűnhődik minden esküdöző, ahogyan abban írva van.

4 Kibocsátottam az átkot – így szól a Seregek Ur a –, és behatol az a tolvaj házába meg annak a házába, aki az én nevemre hamisan esküszik. Ott marad annak a házában, és elpusztítja azt gerendástul, kövestül.

5 Azután előlépett a velem beszélő angyal, és ezt mondta: Tekints fel, és nézd, mi közeledik itt!

6 Én azt kérdeztem: Mi ez? Ő így felelt: Egy véka közeledik itt. És így folytatta: Ebben van az egész ország bűne.

7 Egyszer csak fölemelkedett az ólomfedő, és íme, egy asszony ült a vékában.

8 Az angyal ezt mondta: Ez a gonoszság! Majd visszalökte az asszonyt a vékába, az ólomfödelet pedig rácsapta a vékára.

9 Majd föltekintettem, és láttam, hogy két asszony közeledik, nagy szelet kavarva szárnyaikkal – olyan szárnyaik voltak, mint a gólyáknak –, és fölemelték a vékát az ég és a föld közé.

10 Ekkor megkérdeztem a velem beszélő angyaltól: Hova viszik ezek a vékát?

11 Ő így válaszolt: Sineár földjére, ott építenek házat neki, és ha elkészült, odateszik egy emelvényre.