1 A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá.

2 Levágta marháját, megfűszerezte borát, és megterítette asztalát.

3 Lányokat küldött ki, hogy így kiáltsanak a város magasan fekvő pontjain:

4 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:

5 Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból!

6 Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján!

7 Aki meginti a csúfolódót, maga fog pironkodni, aki megfeddi a bűnöst, magát szennyezi be.

8 Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged!

9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását!

10 A bölcsesség kezdete az Úr nak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.

11 Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei.

12 Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát.

13 A balgaság fecsegő asszony, együgyű, és semmit sem tud.

14 Kiül háza ajtajába egy székre a város magaslatán.

15 Így szólítja meg az arra járókat, akik egyenes ösvényeken járnak:

16 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:

17 A lopott víz édes, az eldugott kenyér kedves.

18 De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a holtak hazájának mélyére kerülnek.