1 Így szólt hozzám az Úr igéje:

2 Emberfia! Fordulj a Széír-hegység irányába, és prófétálj ellene!

3 Ezt mondd róla: Így szól az én Uram, az Úr: Én most ellened fordulok, Széír hegyvidéke, kinyújtom kezem ellened, sivárrá és kietlenné teszlek.

4 Városaidat romba döntöm, te pedig pusztaság leszel; akkor majd megtudod, hogy én vagyok az Úr!

5 Mivel örökösen ellenségeskedtél, és Izráel fiait fegyver martalékává tetted veszedelmük idején, a végső bűnhődés idején,

6 ezért, életemre mondom – így szól az én Uram, az Úr –, hogy vérbe borítlak, üldözni fog a vér! Te nem gyűlölted a vért, ezért üldözni fog a vér!

7 Széír hegyvidékét sivárrá és kietlenné teszem, és kiirtok onnan mindenkit, aki arra jár.

8 Halálra sebzettekkel borítom be hegyeidet, halmaidra, völgyeidbe és összes folyómedredbe fegyverrel legyilkoltak hullanak.

9 Örökre pusztasággá teszlek, városaid nem népesülnek be soha. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!

10 Mivel ezt mondod: Az a két nép és az a két ország az enyém lesz, birtokba veszem – pedig ott volt az Úr –,

11 azért így szól az én Uram, az Úr: Életemre mondom, hogy ugyanolyan haraggal és indulattal bánok majd veled, ahogyan te bántál velük gyűlöletedben. Majd megismersz engem, amikor ítéletet tartok fölötted!

12 Akkor majd megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam, mennyi szitkot szórtál Izráel hegyeire, amikor így beszéltél: Elpusztultak, nekünk adták őket martalékul!

13 Nagyszájúak voltatok, és sokat szidtatok engem; hallottam én!

14 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Az egész föld örülni fog, ha pusztasággá teszlek,

15 ahogy te örültél, amikor Izráel házának birtoka pusztasággá vált. Így bánok veled: pusztaság lesz Széír hegyvidéke egész Edómmal együtt; akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!