Mózes IV. könyve 10

1Azután így szólt Mózeshez az Úr: 2Készíts két harsonát ötvösmunkával, ezüstből készítsd azokat. Ezeket használd a közösség összehívására és a táborok elindítására! 3Amikor megfújják azokat, gyűljön hozzád az egész közösség a kijelentés sátrának a bejáratához. 4Ha csak az egyiket fújják meg, gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel nemzetségfői. 5Ha pedig riadót fújtok, induljanak el azok a táborok, amelyek keletre táboroznak. 6Ha másodszor is megfújjátok harsogva, induljanak el azok a táborok, amelyek délre táboroznak. Harsogva kell megfújniuk az induláshoz. 7De ha a gyülekezetet gyűjtitek össze, ne harsogva fújjátok. 8A harsonákat Áron fiai, a papok fújják. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre. 9Ha hadba indultok majd országotokban a benneteket szorongató ellenség ellen, akkor is ezekkel a harsonákkal fújjatok riadót: akkor majd megemlékezik rólatok Istenetek, az Úr, és megszabadultok ellenségeitektől. 10Fújjátok meg ezeket a harsonákat az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozataitokat és békeáldozataitokat bemutatjátok, és emlékeztetni fogják Istent rátok. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek. 11A második év második hónapjának a huszadik napján fölemelkedett a felhő a bizonyság hajlékáról. 12Izráel fiai pedig elindultak a Sínai-pusztából, és mentek táborhelyről táborhelyre, míg meg nem állapodott a felhő a Párán-pusztában. 13Ekkor indultak el először az Úr nak Mózes által adott parancsa szerint. 14Először Júda fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. Seregüket Nahsón, Ammínádáb fia vezette. 15Issakár fiai törzsének a seregét Netanél, Cúár fia vezette. 16Zebulon fiai törzsének a seregét Elíáb, Hélón fia vezette. 17Miután a hajlékot lebontották, elindultak Gérsón és Merárí fiai, a hajlék hordozói. 18Azután Rúben táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. Seregüket Elícúr, Sedéúr fia vezette. 19Simeon fiai törzsének a seregét Selumíél, Cúrísaddaj fia vezette. 20Gád fiai törzsének a seregét Eljászáf, Deúél fia vezette. 21Majd elindultak a kehátiak is, a szentély hordozói; a többiek már fölállították a hajlékot, mire ők megérkeztek. 22Azután Efraim fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. Seregüket Elísámá, Ammíhúd fia vezette. 23Manassé fiai törzsének a seregét Gamlíél, Pedácúr fia vezette. 24Benjámin fiai törzsének a seregét Abídán, Gidóní fia vezette. 25Majd Dán fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén mint az egész tábor utóvédje. Seregüket Ahíezer, Ammísaddaj fia vezette. 26Ásér fiai törzsének a seregét Pagíél, Okrán fia vezette. 27Naftáli fiai törzsének a seregét Ahíra, Énán fia vezette. 28Ez volt Izráel fiai táborbontásának a rendje seregeik szerint, valahányszor elindultak. 29Mózes így szólt Hóbábhoz, a midjáni Reúélnak, Mózes apósának a fiához: Mi elindulunk arra a helyre, amelyről azt mondta az Úr: Nektek adom azt. Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert az Úr jót ígért Izráelnek. 30De ő így felelt neki: Nem megyek, inkább visszamegyek hazámba, a rokonságomhoz. 31Mózes ezt mondta: Ne hagyj el bennünket, hiszen te tudod, hol lehet tábort ütnünk a pusztában. Te légy a vezetőnk! 32Ha velünk jössz, akkor részesíteni fogunk mindabban a jóban, amit velünk tesz az Úr. 33Így indultak el az Úr hegyétől háromnapi útra. A háromnapi úton az Úr szövetségének ládája vonult előttük, hogy pihenőhelyet keressen nekik. 34Az Úr felhője volt felettük nappal, amikor elindultak a táborból. 35Valahányszor elindult a láda, ezt mondta Mózes: Kelj föl, Ur am! Szóródjanak szét ellenségeid, gyűlölőid meneküljenek előled! 36Amikor pedig megállt, ezt mondta: Térj vissza, Ur am, Izráel ezreinek sokaságához!