Mózes III. könyve 27

1Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valaki különleges fogadalmat tesz, és a szokásos becsült értékben egy személyt szán az Úr nak, 3a becsült értéket így kell megállapítani: Ha férfi az, húszévestől hatvanévesig ötven sekel ezüstre becsüld a szent sekel szerint. 4Ha pedig asszony az, akkor harminc sekelre becsüld. 5Ha öt és húsz év között van, a fiút húsz sekelre becsüld, a leányt tíz sekelre. 6Ha egy hónap és öt év között van, akkor a fiút öt sekel ezüstre becsüld, a leányt pedig három sekel ezüstre becsüld. 7Ha hatvanéves vagy annál idősebb, akkor a férfit tizenöt sekelre becsüld, az asszonyt pedig tíz sekelre. 8Ha azonban szegény ahhoz, hogy megfizesse a szokásos becsült értéket, akkor a felajánlott személyt állítsák a pap elé, és a pap becsülje fel őt. A fogadalmat tevő vagyonának megfelelően becsülje fel őt a pap. 9Ha olyan állatról van szó, amilyet be lehet mutatni áldozatul az Úr nak, legyen szent minden, amit az Úr nak adtak. 10Ne adjanak helyette mást, ne cseréljék ki se a jót rosszabbra, se a rosszat jobbra. Ha mégis kicserélik az állatot egy másik állatra, akkor az is meg a csereállat is legyen szent. 11Ha pedig valamilyen tisztátalan állatról van szó, amilyet nem lehet áldozatul bemutatni az Úr nak, akkor állítsák oda az állatot a pap elé. 12Becsülje meg a pap, hogy mennyire jó vagy rossz, és annyi legyen az értéke, amennyire a pap becsülte. 13De ha mégis vissza akarja azt váltani, akkor tegye hozzá a becsült értékhez annak ötödrészét. 14Ha valaki a házát szenteli oda szent ajándékul az Úr nak, akkor becsülje meg a pap, hogy az mennyire jó vagy rossz, és annyi legyen az értéke, amennyit a pap megállapít. 15Ha pedig az, aki odaszentelte, vissza akarja váltani a házát, tegye hozzá a megbecsült árhoz annak ötödrészét, akkor lehet az ismét az övé. 16Ha valaki ősi birtokából szentel oda valamit az Úr nak, akkor azt a vetőmagja szerint kell felbecsülni; egy hómer árpa vetőmag esetén ötven sekel ezüstöt ér. 17Ha az örömünnep évétől fogva szenteli oda valaki a mezejét, akkor a teljes becsült értéket kell számítani. 18De ha az örömünnep után szenteli oda valaki a mezejét, akkor a pap a következő örömünnepig még hátra levő évek számának megfelelően számítsa ki annak az árát: így kell csökkenteni annak becsült értékét. 19Ha pedig az, aki odaszentelte, vissza akarja váltani a mezejét, tegye hozzá a becsült árhoz annak ötödrészét, akkor lehet ismét az övé. 20Ha pedig nem váltja vissza a mezőt, hanem eladja azt a mezőt valaki másnak, akkor azt nem lehet többé visszaváltani. 21Ha az örömünnepen felszabadul a mező, legyen az Úr szent tulajdona mint esküvel odaszentelt mező: a pap birtoka legyen. 22Ha pedig valaki vásárolt mezőt szentel oda az Úr nak, amely nem ősi birtoka, 23akkor számítsa ki a pap a becsült érték összegét az örömünnep évéig, és a becsült értéket még azon a napon oda kell adni szent ajándékul az Úr nak. 24Az örömünnep évében visszaszáll a mező arra, akitől vették, akinek ősi birtoka volt az a föld. 25Mindent a szent sekel szerint becsüljetek fel; húsz géra legyen egy sekel. 26Az állatok elsőszülöttjét ne szentelje oda senki, hiszen az mint elsőszülött úgyis az Ur at illeti: akár marha, akár juh, az Úr é az. 27Ha azonban áldozatra alkalmatlan az az állat, akkor meg kell váltani becsült értéke szerint, hozzáadva még annak ötödrészét. Ha pedig nem váltják meg, akkor adják el becsült értéke szerint. 28De amit esküvel szentelt valaki tulajdonából az Úr nak, akár ember, akár állat, akár ősi birtok az, azt nem adhatja el, és nem válthatja vissza. Minden esküvel odaszentelt dolog igen szent tulajdona az Úr nak. 29Nem lehet kiváltani azt, akit kiirtásra ítéltek: az ilyen ember halállal lakoljon. 30A föld minden tizede az Úr é, a földnek a szemes terméséből és a fa gyümölcséből; az Úr szent tulajdona az. 31De ha valaki ki akar valamit váltani a tizedéből, tegye még hozzá annak ötödrészét. 32A marháknak és juhoknak a tizede is, minden tizedik, amely átmegy a pásztorbot alatt, az Úr szent tulajdona legyen. 33Nem szabad válogatni a jó és a rossz között, sem kicserélni azt. Ha valaki mégis kicseréli, akkor az is meg a csereállat is szent lesz, és nem váltható vissza. 34Ezek azok a parancsolatok, amelyeket az Úr parancsolt Mózes által Izráel fiainak a Sínai-hegyen.