Krónika II. könyve 15

1Azután Isten lelke kiáradt Azarjára, Ódéd fiára, 2aki kiment Ászá elé, és ezt mondta neki: Hallgassatok rám, Ászá, és egész Júda meg Benjámin! Az Úr veletek lesz, ha ti is ővele lesztek. Ha keresitek őt, megtaláljátok, de ha elhagyjátok, ő is elhagy benneteket. 3Hosszú ideig élt Izráel az igaz Isten nélkül, a papok tanítása és a törvény nélkül. 4De ha nyomorúságában megtért az Úr hoz, Izráel Istenéhez, és kereste őt, meg is találta. 5Azokban az időkben nem volt biztonságban sem a városból kimenő, sem a hazatérő, mert sok gyötrelem szakadt mindazokra, akik ezekben a tartományokban laktak. 6Egyik nép a másik népet, egyik város a másik várost zúzta szét, mert Isten gyötörte őket mindenféle nyomorúsággal. 7Ti azonban legyetek erősek, ne lankadjatok el, mert tetteiteknek meglesz a jutalma! 8Amikor Ászá meghallotta ezeket a szavakat, Ódéd próféta próféciáját, összeszedte az erejét, és eltávolította az utálatos bálványokat Júda és Benjámin egész földjéről meg azokból a városokból, amelyeket elfoglalt Efraim hegyvidékén. Ezután felújította az Úr oltárát, amely az Úr csarnoka előtt állt. 9Majd összegyűjtötte egész Júdát, Benjámint és azokat, akik Efraim, Manassé és Simeon törzséből jövevényként közöttük laktak. Mert sokan átpártoltak hozzá Izráelből, amikor látták, hogy vele van Istene, az Úr. 10Összegyűltek tehát Jeruzsálemben, Ászá uralkodása tizenötödik évében, a harmadik hónapban, 11és hétszáz marhát meg hétezer juhot áldoztak az Úr nak azon a napon a hazavitt zsákmányból. 12Majd szövetséget kötöttek arra nézve, hogy őseik Istenét, az Ur at keresik teljes szívvel és teljes lélekkel; 13és hogy meg kell halnia mindenkinek, aki nem az Ur at, Izráel Istenét keresi, kicsinek és nagynak, férfinak és nőnek egyaránt. 14És megesküdtek az Úr ra fennhangon ujjongva, trombita- és kürtszó mellett. 15Örvendezett egész Júda az eskünek, mert őszinte szívvel tettek esküt, és egy akarattal keresték Istent, és meg is találták. Az Úr pedig nyugalmat adott nekik mindenfelől. 16Ászá király még anyját, Maakát is eltávolította anyakirálynői méltóságából, mert egy undorító bálványt csináltatott Aséra tiszteletére. Ászá azonban összetörette ezt az undorító bálványt, darabokra zúzatta, majd elégettette a Kidrón-pataknál. 17Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg Izráelben, Ászának tiszta volt a szíve egész életében. 18Bevitte az Isten házába apja szent adományait és a maga szent adományait: ezüstöt, aranyat és egyéb tárgyakat. 19Nem is volt háború Ászá uralkodásának harmincötödik évéig.