1 Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének a fiai. Ő volt az elsőszülött, de mivel bemocskolta apja ágyát, elsőszülöttségi joga Izráel fiának, Józsefnek a fiaira szállt. Mégsem vezették át József elsőszülöttségét a származási jegyzékbe,

2 mert Júda hatalmasabb volt testvéreinél, és a fejedelem is belőle származott, bár az elsőszülöttségi jog Józsefet illette.

3 Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének a fiai voltak: Hanók, Pallú, Hecrón és Karmí.

4 Jóél utódai: az ő fia volt Semajá, ennek a fia Góg, ennek a fia Simí,

5 ennek a fia Míká, ennek a fia Reájá, ennek a fia Baal,

6 ennek a fia Beérá, akit fogságba vitt Tiglat-Pileszer asszír király. Beérá volt a rúbeniek fejedelme.

7 Ezek voltak a testvérei nemzetségük szerint, akiket származásuk szerint jegyzékbe vettek: Jeíél nemzetségfő és Zekarjá

8 meg Bela, Ázáz fia, aki Sema fia, aki Jóél fia volt. Lakóhelye Aróérban volt egészen Nebóig és Baal-Meónig,

9 kelet felé pedig az Eufrátesz folyamig elnyúló puszta széléig terjeszkedett, mert megszaporodott a jószáguk Gileád földjén.

10 Saul idejében háborút indítottak a hagriak ellen; kiirtották őket, majd a sátraikban laktak Gileád egész keleti vidékén.

11 Gád fiai velük szemben laktak Básán földjén Szalkáig.

12 Jóél volt a nemzetségfő, Sáfám a helyettese; Janaj és Sáfát is Básánban lakott.

13 Testvéreik családonként ezek voltak: Míkáél, Mesullám, Seba, Jóraj, Jakán, Zía és Héber, összesen heten.

14 Ezek Abíhajil fiai, aki Húrí fia, aki Járóah fia, aki Gileád fia, aki Míkáél fia, aki Jesísaj fia, aki Jahdó fia, aki Búz fia volt.

15 Ahí, Abdíél fia, Gúní unokája volt a család nemzetségfője.

16 Ők lakták Gileádot, a Básánt és az ottani falvakat, továbbá a Sárónt összes legelőjével együtt, egyik végétől a másikig.

17 Mindezeket felvették a származási jegyzékbe Jótámnak, Júda királyának és Jeroboámnak, Izráel királyának az idejében.

18 Rúben fiai, a gádiak és Manassé törzsének az egyik fele – csupa vitéz, karddal-pajzzsal fölszerelt gyalogos vagy íjász, képzett harcos, negyvennégyezer-hétszázhatvan hadköteles –

19 háborút indított a hagriak ellen, Jetúr, Náfís és Nódáb ellen.

20 Segítséget kaptak velük szemben, és hatalmukba kerültek a hagriak és mindazok, akik velük tartottak, mert Istenhez kiáltottak segítségért a harcban, ő pedig meghallgatta kérésüket, mert bíztak benne.

21 Jószágukat is elhajtották: ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat, valamint százezer embert.

22 Sokan estek el halálra sebzetten, mert Istentől volt ez a harc. Az ő helyükön laktak a fogságig.

23 Manassé törzsének egyik fele azon a földön telepedett le, amely Básántól Baal-Hermónig, Szenírig és a Hermón-hegységig terjed. Ezek igen megsokasodtak.

24 Családjaik nemzetségfői ezek voltak: Éfer, Jisí, Elíél, Azríél, Jirmejá, Hódavjá és Jahdíél, vitéz férfiak, híres emberek, családjaik nemzetségfői.

25 De hűtlenné váltak őseik Istenéhez, mert azoknak a népeknek az isteneivel paráználkodtak, amelyeket Isten kipusztított előlük az országból.

26 Ezért arra indította Izráel Istene Púl asszír királynak és Tiglat-Pileszer asszír királynak a lelkét, hogy fogságba vigye a rúbenieket, a gádiakat és Manassé törzse felét. Elvitte őket Halahba és a Hábór mellé, Hárába és Gózán folyója mellé. Ott vannak még ma is.

27 Lévi fiai Gérsón, Kehát és Merárí voltak.

28 Kehát fiai voltak: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzzíél.

29 Amrám gyermekei Áron, Mózes és Mirjám, Áron fiai pedig Nádáb, Abíhú, Eleázár és Ítámár voltak.

30 Eleázár nemzette Fineást, Fineás nemzette Abísúát,

31 Abísúa nemzette Bukkít, Bukkí nemzette Uzzít,

32 Uzzí nemzette Zerahját, Zerahjá nemzette Merájótot,

33 Merájót nemzette Amarját, Amarjá nemzette Ahítúbot,

34 Ahítúb nemzette Cádókot, Cádók nemzette Ahímaacot,

35 Ahímaac nemzette Azarját, Azarjá nemzette Jóhánánt,

36 Jóhánán nemzette Azarját; ő már abban a templomban végezte a papi szolgálatot, amelyet Salamon épített Jeruzsálemben.

37 Azarjá nemzette Amarját, Amarjá nemzette Ahítúbot,

38 Ahítúb nemzette Cádókot, Cádók nemzette Sallúmot,

39 Sallúm nemzette Hilkijját, Hilkijjá nemzette Azarját,

40 Azarjá nemzette Szeráját, Szerájá nemzette Jócádákot.

41 Amikor az Úr Júdát és Jeruzsálemet Nebukadneccarral fogságba vitette, Jócádák is velük ment.