Krónika I. könyve 14

1Hírám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, azután cédrusfákat, kőműveseket és ácsmestereket, hogy palotát építsenek neki. 2Ekkor megértette Dávid, hogy az Úr megerősítette a királyságát Izráelben, és hogy naggyá és magasztossá tette uralkodását népének, Izráelnek a javára. 3Dávid több nőt is feleségül vett még Jeruzsálemben, és további fiakat és leányokat nemzett. 4Ez a nevük azoknak a gyermekeinek, akik Jeruzsálemben születtek: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon, 5Jibhár, Elísúa és Elpelet, 6Nógah, Nefeg és Jáfía, 7Elísámá, Beeljádá és Elífelet. 8Amikor meghallották a filiszteusok, hogy Dávidot fölkenték egész Izráel királyává, fölvonultak a filiszteusok mind, hogy megkeressék Dávidot. Meghallotta ezt Dávid, és kivonult ellenük. 9A filiszteusok megérkeztek, és ellepték a Refáím-völgyet. 10Akkor megkérdezte Dávid az Istent: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? Az Úr ezt felelte neki: Vonulj föl, kezedbe adom őket! 11Fölvonultak tehát Baal-Perácímba, és ott megverte őket Dávid. Akkor ezt mondta Dávid: Áttört az Isten általam ellenségeimen, mint víz a gáton! Ezért nevezték el azt a helyet Baal-Perácímnak. 12A filiszteusok otthagyták isteneiket, Dávid pedig azt parancsolta, hogy égessék el azokat. 13Később ismét ellepték a filiszteusok a völgyet. 14Ekkor Dávid újra megkérdezte az Istent, Isten pedig azt felelte neki: Ne vonulj közvetlenül utánuk, hanem kerüld meg őket, és a szederfák felől vonulj ellenük! 15Ha majd lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor szállj csatába, mert előtted megy Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát! 16Dávid úgy tett, ahogyan megparancsolta neki az Isten, és vágták a filiszteusok seregét Gibeóntól Gézerig. 17Dávidnak híre ment minden országban, és az Úr rettegést keltett iránta valamennyi nép között.