Zsoltárok könyve 95

1Jöjjetek, örvendezzünk az ÚRnak, vigadozzunk szabadításunk kősziklájának! 2Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk neki zengedezve. 3Mert nagy Isten az ÚR, nagy király minden isten fölött. 4Kezében vannak a föld mélységei, és a hegyek magasságai is az övéi. 5Övé a tenger, és ő is alkotta, és a szárazföldet is az ő keze formálta. 6Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le, essünk térdre az ÚR, a mi alkotónk előtt! 7Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe és kezének juhai vagyunk. Ma, ha meghalljátok szavát, 8ne keményítsétek meg a szíveteket, mint Meríbánál, mint Masszá napján a pusztában, 9ahol megkísértettek engem atyáitok; próbára tettek, bár látták cselekedeteimet. 10Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzedéken, és azt mondtam: Tévelygő szívű ez a nép, nem ismerik útjaimat! 11Meg is esküdtem nekik haragomban, hogy nem mennek be nyugalmam helyére.