1 [A karmesternek: „A szőlőtaposók” dallamára. Ászáfé.] (2) Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek, ujjongjatok Jákób Istenének!

2 (3) Dalt zengjetek, és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát, citerával együtt.

3 (4) Fújjatok kürtöt újholdkor, holdtöltekor is, ünnepünk napján!

4 (5) Mert elvégzett dolog ez Izráelnél, Jákób Istenének rendelkezése.

5 (6) Bizonyságul adta Józsefnek, amikor Egyiptom ellen indult. Olyan nyelvet hallottam ott, amelyet nem ismertem:

6 (7) Levettem válláról a terhet, keze megmenekült a kosártól.

7 (8) Segítségül hívtál a nyomorúságban, és én megszabadítottalak téged. Feleltem neked a mennydörgés rejtekéből, megpróbáltalak Meríbá vizénél. [Szela]

8 (9) Hallgass meg, népem, hadd intselek! Ó, Izráel, bárcsak meghallgatnál engem!

9 (10) Ne legyen nálad idegen isten, és idegen isten előtt ne hajolj meg!

10 (11) Én, az ÚR vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről. Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm azt!

11 (12) De népem nem hallgatott szavamra, Izráel nem engedelmeskedett nekem.

12 (13) Ezért meghagytam őket szívük keménységében, hadd járjanak saját tanácsuk szerint.

13 (14) Ó, ha népem hallgatna rám, és Izráel az én utaimon járna!

14 (15) Rögtön megaláznám ellenségeit, és szorongatói ellen fordítanám kezem.

15 (16) Az ÚR gyűlölői hízelegnének neki, és bűnhődésük ideje örökké tartana.

16 (17) Téged pedig megelégítenélek a búza javával és sziklából folyó mézzel lakatnálak jól!