Zsoltárok könyve 72

1[Salamoné.] Ó, Isten, add törvényedet a királynak és igazságodat a király fiának, 2hadd ítélje népedet igazsággal, és szegényeidet méltányossággal! 3Teremjenek a hegyek békességet a népnek és a halmok igazságot! 4Legyen bírája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködők fiain, és törje össze az erőszakoskodót! 5Féljenek téged, amíg csak nap és hold lesz nemzedékről nemzedékre. 6Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, amely megöntözi a földet. 7Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, amíg meg nem szűnik a hold. 8Uralkodjék tengertől tengerig és a folyamtól a föld határáig. 9Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják a port ellenségei! 10Tarsís és a szigetek királyai hozzanak neki ajándékot; Sába és Szeba királyai adománnyal járuljanak elé. 11Hajoljon meg előtte minden király, és minden nemzet neki szolgáljon! 12Mert megszabadítja a szűkölködőt, ha kiált, a nyomorultat, akinek nincs segítője. 13Könyörül a szegényen és a szűkölködőn, és a szűkölködők lelkét megszabadítja. 14Megmenti lelküket az elnyomástól és az erőszaktól, mert vérük drága a szemében. 15Éljen ő, és adjanak neki Sába aranyából, imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon! 16Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is, rengjen gyümölcse, mint a Libánon, és viruljon a városok népe, mint a föld füve. 17Maradjon meg neve örökké, viruljon a neve, amíg csak a nap ragyog; nevével áldja magát minden nemzet, és magasztalják őt. 18Áldott az ÚR Isten, Izráel Istene, egyedül ő tesz csodás dolgokat! 19Áldott legyen dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld! Ámen! Ámen! 20Itt végződnek Dávidnak, Isai fiának az imádságai.