1 [A karmesternek: „A betegség” dallamára. Dávid tanítása.] (2) A bolond azt mondja szívében, hogy nincs Isten. Megromlottak, és utálatos hamisságot cselekszenek, nincs, aki jót cselekedjék.

2 (3) Isten letekint a mennyből az emberek fiaira, hogy lássa, van-e közöttük értelmes, aki keresi Istent.

3 (4) Mindnyájan elhajlottak, és valamennyien megromlottak. Nincsen, aki jót cselekedjen, nincsen még egy sem.

4 (5) Hát nem okulnak a hamisan cselekvők, akik úgy eszik népemet, mintha kenyeret ennének, akik nem hívják segítségül Istent?

5 (6) Ott félnek majd nagy félelemmel, ahol nincs félnivaló, mert Isten szétszórja azok csontjait, akik ellened támadtak. Megszégyeníted azokat, mert Isten megvetette őket.

6 (7) Ó, bárcsak eljönne a Sionról Izráel szabadulása! Örül majd Jákób, és vigad Izráel, amikor az Úr jóra fordítja népe sorsát.