Zsoltárok könyve 46

1[A karmesternek: Kórah fiainak éneke, magas hangra.] (2) Isten a mi oltalmunk és erősségünk; igen biztos segítség a nyomorúságban. 2(3) Azért nem félünk, ha megindulna is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe. 3(4) Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. [Szela] 4(5) Van egy folyam, melynek árja Isten városát örvendezteti, a Felséges szent hajlékait. 5(6) Isten van benne, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor. 6(7) Nemzetek zajonganak, országok meginognak; ha az ÚR kiengedi hangját, megolvad a föld. 7(8) A seregek URa velünk van, Jákób Istene a várunk. [Szela] 8(9) Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki pusztává teheti a földet. 9(10) Háborúkat némít el a földkerekségen, íjat tör, és kopját ront, harci szekereket éget el. 10(11) Csendesedjetek el, és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld is. 11(12) A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a várunk!