Zsoltárok könyve 27

1[Dávidé.] Világosságom és üdvösségem az ÚR, kitől féljek? Életem erőssége az ÚR, kitől remegjek? 2Ha gonoszok jönnek ellenem, szorongatóim és ellenségeim, hogy felfalják testemet, ők botlanak meg és hullanak el. 3Ha egy sereg fog is körül, nem fél a szívem. Habár háborúság tör rám, én mégis bízom. 4Egyet kérek az ÚRtól, azért esedezem: hogy az ÚR házában lakhassam életem minden napján; hogy nézhessem az ÚR szépségét, és gyönyörködhessem templomában. 5Bizony, elrejt engem hajlékában a veszedelem napján, betakar sátra rejtekében, sziklára emel föl engem. 6Most is fölemeli fejemet ellenségeim fölé, akik körülöttem vannak; ezért örömmel áldozom sátrában, énekkel zengedezem az ÚRnak. 7Halld meg, URam, hangomat, hívlak! Irgalmazz nekem, és hallgass meg engem! 8Szívemben hallom, hogy azt mondod: Az én arcomat keressétek! A te arcodat keresem, ó, URam! 9Ne rejtsd el előlem arcodat, ne utasítsd el szolgádat haraggal! Te vagy segítőm, ne taszíts el, ne hagyj el engem, szabadító Istenem! 10Ha apám és anyám elhagynának is, az ÚR magához vesz engem. 11Taníts meg engem a te utadra, ó, URam! Vezérelj engem egyenes ösvényen az üldözőim miatt. 12Ne adj át szorongatóim kívánságának, mert hamis tanúk támadtak rám, és erőszakot lihegnek. 13De én hiszem, hogy meglátom az ÚR jóságát az élők földjén. 14Várjad az URat, légy erős, bátorodjék a szíved, és várjad az URat!