Zsoltárok könyve 24

1[Dávid zsoltára.] Az ÚRé a föld s annak teljessége, a földkerekség s annak lakói. 2Mert ő vetette meg alapját a tengereken és erősítette meg a folyókon. 3Ki mehet föl az ÚR hegyére, és ki állhat meg szent helyén? 4Az ártatlan kezű és tiszta szívű, aki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik csalárdságra. 5Áldást nyer ő az ÚRtól és igazságot szabadító Istenétől. 6Ilyen az őt keresők nemzedéke, akik Jákób Istenének arcát keresik. [Szela] 7Ti kapuk, emeljétek föl fejeteket, és emelkedjetek föl, ti örökkévaló ajtók! Hadd menjen be a dicsőség királya! 8Ki a dicsőség királya? Az erős és hatalmas ÚR, a hatalmasan hadakozó ÚR. 9Ti kapuk, emeljétek föl fejeteket, és emelkedjetek föl, ti örökkévaló ajtók! Hadd menjen be a dicsőség királya! 10Ki a dicsőség királya? A seregek URa, ő a dicsőség királya.