Zsoltárok könyve 19

1[A karmesternek: Dávid zsoltára.] (2) Az egek beszélik Isten dicsőségét, és keze munkáját hirdeti az égboltozat. 2(3) Nappal a nappalnak mond beszédet, éj éjnek ad jelentést. 3(4) Nincs szó, sem beszéd, nem hallható a hangjuk: 4(5) mégis elhat szózatuk az egész földre, és szavuk a világ végére. Sátrat készített ott a napnak, 5(6) amely olyan, mint egy vőlegény, aki a szobájából jön ki. Örvend, mint egy hős, hogy pályáját futhatja. 6(7) Elindul az ég egyik széléről, s fordulása a másik széléig tart. Nincs semmi, ami elrejtőzhetne heve elől. 7(8) Az ÚR törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket. Az ÚR bizonyságtétele bizonyos, bölccsé teszi az együgyűt. 8(9) Az ÚR rendelkezései helyesek, megvidámítják a szívet. Az ÚR parancsa világos, megvilágosítja a szemeket. 9(10) Az ÚR félelme tiszta, megáll mindörökké. Az ÚR ítéletei változhatatlanok, és minden tekintetben igazságosak. 10(11) Kivánatosabbak az aranynál, még a sok színaranynál is. Édesebbek a méznél, még a csurgatott méznél is. 11(12) Szolgádat is figyelmeztetik: ha megtartja azokat, nagy jutalma van. 12(13) Ki veheti észre a tévedéseket? A titkos bűnöktől tisztíts meg engem! 13(14) Tartsd távol szolgádat az önhittségtől is, hogy ne uralkodjék rajtam; akkor feddhetetlen leszek, és sok vétektől tiszta. 14(15) Legyenek kedvedre valók szám mondásai, és szívem gondolatai legyenek előtted, ó, URam, kősziklám és megváltóm.