Zsoltárok könyve 145

1[Dávid dicsérő éneke.] Magasztallak téged, Istenem, királyom, és áldom nevedet örökkön-örökké! 2Mindennap áldalak téged, és dicsérem nevedet örökkön-örökké! 3Nagy az ÚR és igen dicsérendő, nagysága felfoghatatlan. 4Nemzedék nemzedéknek dicséri műveidet, s hirdeti hatalmasságodat. 5Fenségedről, fényes dicsőségedről és csodálatos dolgaidról elmélkedem. 6Rettenetes hatalmadról beszélnek, és én is hirdetem nagyságos dolgaidat. 7Nagy jóságodra emlékezve áradoznak, és örvendeznek igazságodnak. 8Irgalmas és könyörülő az ÚR, késedelmes a haragra, és nagy a kegyelme. 9Jó az ÚR mindenki iránt, és könyörülő szívű minden teremtményéhez. 10Dicsér téged, URam, minden teremtményed, és kegyeseid áldanak téged. 11Országod dicsőségéről szólnak, és hatalmadról beszélnek, 12hogy tudtul adják hatalmát az emberek fiainak, és országának fényes dicsőségét. 13Országod örökre fennálló ország, és uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart. 14Az ÚR támogat minden elesettet, és fölegyenesít minden meggörnyedtet. 15Mindenki szeme rád figyel, és te idejében megadod eledelüket. 16Kinyitod tenyeredet, és ingyen megelégítesz minden élőt. 17Igaz az ÚR minden útjában, és minden dolgában kegyelmes. 18Közel van az ÚR mindenkihez, aki hívja őt, mindenkihez, aki hűséggel hívja őt. 19Beteljesíti az őt félők kívánságát, meghallgatja kiáltásukat, és megsegíti őket. 20Megőrzi az ÚR mindazokat, akik szeretik őt, de minden gonoszt megsemmisít. 21Az ÚR dicséretéről szóljon ajkam, és szent nevét áldja minden test örökkön-örökké!