1 [Ének fölmenetelkor.] Sokat szorongattak engem ifjúságom óta – mondja Izráel –,

2 sokat szorongattak engem ifjúságom óta, mégsem bírtak velem.

3 Szántók szántottak hátamon, hosszan húzták barázdáikat.

4 Igaz az ÚR! Elszaggatta a gonoszok kötelét.

5 Megszégyenülnek és meghátrálnak mindazok, akik Siont gyűlölik.

6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, amely kiszárad, mielőtt letépnék,

7 amelyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

8 Az átutazók sem mondják: „Legyen rajtatok az ÚR áldása! Áldunk benneteket az ÚR nevében!”