Zsoltárok könyve 127

1[Ének fölmenetelkor. Salamontól.] Ha az ÚR nem építi a házat, hiába dolgoznak azon építői. Ha az ÚR nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. 2Hiába korán fölkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Annak, akit ő szeret, álmában ad eleget. 3Íme, az ÚR öröksége a fiak, és az anyaméh gyümölcse: jutalom. 4Mint a hős kezében a nyilak, olyanok a serdülő ifjak. 5Boldog ember az, aki ilyenekkel tölti meg tegzét. Nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.