Zsoltárok könyve 123

1[Ének fölmenetelkor.] Hozzád emelem szememet, ó, te egekben lakozó! 2Íme, miként a szolgák szeme uruknak kezére néz, miként a szolgálólány szeme asszonya kezére, úgy néz szemünk Istenünkre, az ÚRra, mígnem megkönyörül rajtunk! 3Könyörülj rajtunk, URam, könyörülj rajtunk, mert nagyon elteltünk gyalázattal! 4Nagyon eltelt a lelkünk az elbizakodottak csúfolódásával és a kevélyek gyalázkodásával.