1 [Ének fölmenetelkor.] Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltok, és ő meghallgat engem.

2 URam, mentsd meg lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

3 Mit adnak neked, mit fogsz kapni, te csalárd nyelv?

4 A harcos hegyes nyilait rekettye parazsával.

5 Jaj nekem, mert Mesekben bujdosom, és Kédár sátrai közt lakom!

6 Régóta lakik lelkem a békesség gyűlölőivel!

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.