Zsoltárok könyve 119

1Boldogok, akiknek útja feddhetetlen, akik az ÚR törvénye szerint járnak. 2Boldogok, akik megőrzik intelmeit, és teljes szívből keresik őt, 3nem cselekszenek gonoszságot, hanem az ő útjain járnak. 4Te parancsoltad, Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük. 5Bárcsak szilárdak lennének útjaim, hogy megőrizhessem rendelkezéseidet! 6Nem szégyenülök meg akkor, ha figyelek minden parancsolatodra! 7Hálát adok neked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem igazságod ítéleteire. 8Megőrzöm rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! 9Az ifjú hogyan őrizheti meg tisztán az útját? A te beszéded megtartása által. 10Teljes szívből kerestelek téged, ne engedj eltávolodnom parancsolataidtól! 11Szívembe rejtettem beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. 12Áldott vagy te, URam! Taníts meg rendelkezéseidre! 13Ajkam sorolja szád minden ítéletét. 14Jobban gyönyörködöm intelmeidben, mint minden gazdagságban. 15Határozataidról gondolkodom, és ösvényeidre tekintek. 16Gyönyörködöm rendelkezéseidben, beszédedről nem feledkezem el. 17Tégy jót szolgáddal, hogy éljek, és megtartsam beszédedet! 18Nyisd meg a szememet, hogy törvényed csodálatos voltát szemlélhessem. 19Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el előlem parancsolataidat! 20Lelkem eleped az ítéleteid utáni szüntelen vágyódás miatt. 21Megdorgálod a kevélyeket, átkozottak, akik eltérnek parancsolataidtól. 22Fordítsd el rólam a megvetést és gyalázatot, mert megőriztem intelmeidet! 23Még ha fejedelmek ülnek is össze, és ellenem beszélnek, szolgád akkor is rendelkezéseidről gondolkodik. 24Intelmeidben gyönyörködöm, azok az én tanácsadóim. 25Lelkem a porhoz tapad, eleveníts meg beszéded szerint! 26Útjaimat elbeszéltem neked, és meghallgattál engem. Taníts meg rendelkezéseidre! 27Értesd meg velem határozataid útját, hogy gondolkodhassam csodálatos dolgaidról! 28Sír a lelkem a keserűség miatt, serkents föl engem igéddel! 29Tartsd távol tőlem a hamisság útját, és ajándékozz meg engem törvényeddel! 30Az igazság útját választottam, ítéleteid előttem vannak. 31Ragaszkodom intelmeidhez, URam, ne hagyj megszégyenülnöm! 32Parancsolataid útján járok, mert helyet csinálsz a szívemben! 33Taníts meg, URam, rendelkezéseid útjára, hogy megőrizzem őket mindvégig. 34Tégy értelmessé, hogy megőrizzem törvényedet és megtartsam teljes szívemből. 35Vezérelj parancsolataid útján, mert abban gyönyörködöm. 36Hajlítsd szívemet intelmeidhez és ne a telhetetlenségre! 37Fordítsd el a szememet, hogy ne lásson hiábavalóságot; a te utadon éltess engem! 38Teljesítsd szolgádon ígéretedet, aki fél téged. 39Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől félek, hiszen jók a te ítéleteid. 40Íme, kívánkozom határozataid után. Igazságod által éltess engem! 41Szálljon rám, URam, kegyelmed és szabadításod, ahogy megígérted, 42hogy megfelelhessek az engem gyalázóknak, hiszen bízom igédben! 43Az igazság beszédét soha ne vedd el számból, mert ítéleteidre várok! 44Megtartom törvényedet mindenkor és mindörökké. 45Tágas téren járok, mert határozataidat keresem. 46Királyok előtt szólok bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg. 47Gyönyörködöm parancsolataidban, amelyeket szeretek. 48Fölemelem kezemet a te parancsaidhoz, amelyeket szeretek, és gondolkodom rendelkezéseidről. 49Emlékezzél meg szolgádnak adott igédről, amelyhez nekem reménységet adtál! 50Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem. 51Bár a kevélyek szerfelett gúnyolnak engem, nem hajolok el törvényedtől. 52Megemlékezem öröktől fogva való ítéleteidről, URam, és megvigasztalódom. 53Harag vett erőt rajtam az istentelenek miatt, akik elhagyták törvényedet. 54Ének volt számomra minden parancsolatod bujdosásom hajlékában. 55URam! Nevedről emlékezem éjjel, és megtartom törvényedet. 56Ez jutott nekem: hogy határozataidat megtartsam. 57Az ÚR az én örökségem. Azt mondtam, hogy beszédeidet megtartom. 58Teljes szívből könyörgök színed előtt: könyörülj rajtam ígéreted szerint! 59Megfontoltam útjaimat, és lépteimet intelmeidhez igazítom. 60Sietek, és nem mulasztom el, hogy megtartsam parancsolataidat. 61Körülkerítenek ugyan az istentelenek kötelei, de törvényedről nem feledkezem el. 62Éjfélkor fölkelek, hogy hálát adjak neked igazságos ítéleteidért. 63Társa vagyok mindazoknak, akik félnek téged, és megtartják határozataidat. 64Ó, URam, kegyelmeddel teljes a föld, taníts meg engem rendelkezéseidre! 65Jót cselekedtél szolgáddal, URam, a te szavad szerint. 66Taníts engem az ismeretre és a helyes felismerésére, mert hiszek parancsolataidnak. 67Mielőtt megaláztatás ért, tévelyegtem, most azonban figyelek szavadra. 68Jó vagy te, és jót teszel, taníts meg engem rendelkezéseidre! 69A kevélyek hazugságot költöttek rólam, de én teljes szívből megtartom határozataidat. 70Kövér a szívük, mint a háj, de én a te törvényedben gyönyörködöm. 71Jó nekem, hogy megaláztál azért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet. 72A te szád törvénye jobb nekem, mint sok ezer arany és ezüst. 73Kezed teremtett és erősített meg engem. Oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat! 74Akik félnek téged, látnak engem, és örvendeznek, mivel igédben reménykedem. 75Tudom, URam, hogy igazak az ítéleteid, és igazságosan aláztál meg engem. 76Legyen velem kegyelmed, hogy megvigasztalódjam szolgádnak tett ígéreted szerint. 77Szálljon rám irgalmasságod, hogy éljek, mert törvényedben gyönyörködöm. 78Szégyenüljenek meg a kevélyek, akik csalárdul elnyomnak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom. 79Forduljanak hozzám, akik téged félnek, és ismerik intelmeidet! 80Legyen szívem feddhetetlen rendelkezéseidben, hogy meg ne szégyenüljek! 81Eleped lelkem szabadításodra vágyva, igédben reménykedem. 82Eleped a szemem ígéreteidre vágyva, és azt mondom: mikor vigasztalsz meg engem? 83Noha olyanná lettem, mint a tömlő a füstben, nem feledkezem el rendeléseidről. 84Hány napja van még szolgádnak, és mikor tartasz ítéletet üldözőim fölött? 85Vermet ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek. 86Minden parancsolatod igaz. Csalárdul üldöznek engem, segíts meg! 87Csaknem kipusztítottak engem e földről, de nem hagytam el határozataidat. 88Kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem szád bizonyságait. 89URam! Igéd örökké megmarad, szilárdan áll a mennyben. 90Nemzedékről nemzedékre tart igazságod, te erősítetted meg a földet, ezért áll az. 91Rendeléseid szerint áll minden ma is, mert ami csak van, neked szolgál. 92Ha nem törvényed lett volna gyönyörűségem, már elvesztem volna nyomorúságomban. 93Sosem feledkezem el határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem. 94Tied vagyok! Ments meg, mert határozataidat keresem. 95Várnak rám a gonoszok, hogy elveszítsenek, de én intelmeidre figyelek. 96Látom, minden tökéletes dolognak vége lesz, de parancsolatodnak nincs határa. 97Mennyire szeretem törvényedet! Egész nap arról gondolkodom! 98Bölcsebbé teszel ellenségeimnél parancsolataiddal, mert azok mindig velem vannak. 99Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert bizonyságaidon gondolkodom. 100Eszesebb vagyok, mint a vének, mert megőrzöm határozataidat. 101Minden gonosz ösvénytől megtartóztattam lábamat, hogy megtartsam beszédedet. 102Nem tértem el ítéleteidtől, mert te oktatsz engem. 103Mily édesek ínyemnek beszédeid, mint a méz a számnak! 104Határozataidtól leszek értelmessé, gyűlölöm a hamisság minden ösvényét. 105Igéd mécses a lábam előtt, és ösvényem világossága. 106Megesküdtem és megállom, hogy megtartom igazságos ítéleteidet. 107Igen nagy nyomorúságban vagyok, URam, eleveníts meg szavad szerint! 108Szám önkéntes fogadalmai legyenek kedvesek előtted, URam, és taníts meg törvényeidre! 109Lelkem mindig veszedelemben van, de törvényedről mégsem feledkezem el. 110Csapdát vetettek elém az istentelenek, de határozataidtól mégsem tévelyedtem el. 111Bizonyságaid az én örökségem mindenkor, mert szívem örömei azok. 112Szívem mindig és mindvégig rendelkezéseid teljesítésére hajlik. 113A kétszínű embereket gyűlölöm, de szeretem törvényedet. 114Menedékem és pajzsom vagy te, igédben reménykedem. 115Távozzatok tőlem, ti gonoszok, hogy megőrizzem Istenem parancsolatait! 116Támogass engem ígéreted szerint, hogy éljek, és ne engedj megszégyenülnöm reménységemben! 117Segíts, hogy megmaradjak, és szüntelen gyönyörködjem rendelkezéseidben. 118Elveted mindazokat, akik elhajolnak rendelkezéseidtől, mert hazugságuk álnokság. 119Elveted e föld minden istentelenjét, mint a salakot, ezért szeretem bizonyságaidat. 120Megborzad testem a tőled való rettegés miatt, és félek ítéleteidtől. 121Törvényesen és igazságosan cselekedtem, ne adj át nyomorgatóimnak! 122Légy kezes szolgádért, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem! 123Szemem epekedik szabadításod és megígért igazságod után. 124Cselekedjél szolgáddal kegyelmed szerint, és rendelkezéseidre tanítsál engem! 125Szolgád vagyok, tégy értelmessé, hogy megismerjem bizonyságaidat! 126Itt az ideje, hogy cselekedj, URam: megrontották törvényedet. 127Mert én jobban szeretem parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat. 128Igaznak tartom minden határozatodat, és gyűlölöm a hamisság minden ösvényét. 129Csodálatosak intelmeid, azért megőrzi őket lelkem. 130Beszéded kijelentése világosságot gyújt, és értelmessé teszi az együgyűt. 131Kitátom számat, és lihegek, úgy kívánom parancsolataidat. 132Tekints rám, és könyörülj rajtam, ahogy a nevedet szeretőkön szoktál. 133Irányítsd lépteimet igéd szerint, és ne engedd, hogy bármi gonoszság uralkodjon rajtam! 134Szabadíts meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem határozataidat! 135Arcodat ragyogtasd szolgádra, és taníts meg engem rendelkezéseidre! 136Megered a könny a szememből azok miatt, akik nem tartják meg törvényedet. 137Igaz vagy, URam, és igazságos az ítéleted. 138Parancsolataidat igazságban rendelted el és igen nagy hűségben. 139Buzgóságom emészt engem, mert ellenségeim elfeledkeztek beszédedről. 140Nagyon tiszta a te beszéded, szolgád szereti azt. 141Bár kicsiny vagyok én és megvetett, de határozataidról nem feledkezem el. 142Igazságod örökké igazság, és törvényed igaz. 143Nyomorúság és szorongattatás ért engem, de parancsolataid gyönyörűségek nekem. 144Intelmeid örökké igazak, adj nekem értelmet, hogy éljek! 145Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, URam! Megtartom rendelkezéseidet. 146Segítségül hívlak, szabadíts meg, és megőrzöm intelmeidet! 147Hajnal előtt fölkelek, kiáltok hozzád. A te beszédedben van reménységem. 148Szemem megelőzi az éjjeli őrséget, hogy beszédedről gondolkodjam. 149Kegyelmességed szerint hallgasd meg szavamat, URam! Jóvoltod szerint eleveníts meg engem! 150Közelednek gonosz háborgatóim, akik messze távolodtak törvényedtől. 151De te közel vagy, URam, és minden parancsolatod igazság. 152Régtől fogva ismerem intelmeidet, örökre maradandóvá tetted őket. 153Lásd meg nyomorúságomat, és szabadíts meg, mert nem feledkezem meg törvényedről! 154Perelj peremben, és ments meg, eleveníts engem beszéded szerint! 155Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek rendelkezéseiddel. 156Nagy a te irgalmad, URam! Ítéleted szerint eleveníts meg engem! 157Sokan vannak üldözőim és háborgatóim, de nem térek el bizonyságaidtól. 158Láttam a hűtleneket, és megundorodtam, mert nem tartják meg beszédedet. 159Lásd meg, URam, hogy szeretem határozataidat, kegyelmedből eleveníts meg engem! 160A te Igéd summája igazság, és minden igazságos ítéleted örökkévaló. 161Fejedelmek üldöznek ok nélkül, de csak igédet féli a szívem. 162Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy zsákmányt talált. 163Gyűlölöm és utálom a hamisságot, de törvényedet szeretem. 164Naponta hétszer dicsérlek téged igazságos ítéleteidért. 165Nagy a békessége a törvényedet szeretőknek, és nem botlanak el. 166Várom szabadításodat, URam, és parancsolataid szerint cselekszem. 167Lelkem megőrzi intelmeidet, mert nagyon szeretem azokat. 168Megtartom határozataidat és intelmeidet, mert minden utam nyilvánvaló előtted. 169URam! Hadd szálljon színed elé könyörgésem, tégy bölccsé igéd szerint. 170Jusson eléd imádságom, ahogy mondtad, szabadíts meg engem! 171Ajkam dicséretet zengjen, mert megtanítasz rendelkezéseidre. 172Nyelvem beszédedről énekeljen, mert minden parancsolatod igaz. 173Kezed legyen segítségemre, mert határozataidat választottam! 174URam, szabadításod után vágyódom, és törvényed gyönyörűségemre van. 175Éltesd a lelkem, hogy dicsérhessen téged, és ítéleteid segítsenek rajtam! 176Tévelygek, mint az elveszett juh. Keresd meg szolgádat, mert parancsolataidat nem felejtettem el!