Zsoltárok könyve 118

1Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert kegyelme örökkévaló! 2Mondja hát Izráel, hogy kegyelme örökkévaló! 3Mondja hát Áron háza, hogy kegyelme örökkévaló! 4Mondják hát, akik félik az URat, hogy kegyelme örökkévaló! 5Szükségemben az URat hívtam segítségül; meghallgatott, és tágas térre vitt engem az ÚR. 6Velem van az ÚR, nem félek, ember mit árthat nekem! 7Velem van az ÚR, segítőim között, ezért nyugodtan nézhetem gyűlölőimet. 8Jobb az ÚRra hagyatkozni, mint emberekben bízni. 9Jobb az ÚRra hagyatkozni, mint főemberekben bízni. 10Népek sokasága vett körül engem, de az ÚR nevében elvesztettem őket. 11Körülvettek, bizony körülvettek engem, de az ÚR nevében elvesztettem őket. 12Körülvettek engem, mint a méhek, de úgy aludtak ki, mint a tövistűz, mert az ÚR nevében elvesztettem őket. 13Keményen meglöktek, hogy elessem, de az ÚR megsegített. 14Erősségem és énekem az ÚR, ő lett a szabadítóm. 15Ujjongás és szabadulás hangja hallatszik az igazak sátraiban: Az ÚR jobbja hatalmasan cselekedett! 16Az ÚR fölemelte jobbját, az ÚR jobbja hatalmasan cselekedett! 17Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az ÚR cselekedeteit! 18Keményen megostorozott engem az ÚR, de nem adott át a halálnak. 19Nyissátok meg nekem az igazság kapuit, hogy bemenjek rajtuk, és dicsérjem az URat! 20Ez az ÚR kapuja, az igazak mennek be rajta. 21Hálát adok neked, hogy meghallgattál, és szabadítómmá lettél! 22A kő, amelyet az építők megvetettek, szegletkővé lett. 23Az ÚRtól lett ez, csodálatos a szemünkben! 24Ez az a nap, amelyet az ÚR szerzett, vigadjunk és örvendezzünk ezen! 25Ó, URam, segíts most, ó, URam, adj most jó előmenetelt! 26Áldott, aki az ÚR nevében jön; áldunk benneteket, az ÚR házából valókat! 27Az ÚR az Isten: ő világosított meg minket. Kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához! 28Istenem vagy, hálát adok neked! Én Istenem, magasztallak téged. 29Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert kegyelme örökkévaló!