1 [Ének. Dávid zsoltára.] (2) Kész az én szívem, Istenem, hadd énekeljek és zengedezzek lelkemből!

2 (3) Ébredj föl, lant és hárfa, hadd keltsem föl a hajnalt!

3 (4) Magasztallak téged a népek között, URam, zengedezek neked a nemzetek között!

4 (5) Mert nagy a kegyelmed, fölülmúlja az egeket, hűséged pedig a fellegekig ér!

5 (6) Téged illet az egeket fölülmúló magasztalás, Istenem, dicsőséged legyen az egész földön!

6 (7) Segíts jobboddal, és hallgass meg engem, hogy megszabaduljanak, akiket szeretsz.

7 (8) Isten így szólt szentségében: Örvendek, hogy feloszthatom Sikemet, és fölmérhetem Szukkót völgyét.

8 (9) Enyém Gileád, enyém Manassé, Efraim védősisak a fejemen, Júda az uralkodói pálcám,

9 (10) Móáb pedig a mosdómedencém, Edómra teszem sarumat, Filisztea felett diadalmasan ujjongok.

10 (11) Ki visz el engem a bekerített városba? Ki vezet el engem Edómig?

11 (12) Nem te vagy-e az, Istenünk, aki megvetettél minket, és nem jársz seregeinkkel?

12 (13) Adj szabadulást nekünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!

13 (14) Istennel hatalmasan cselekszünk, ő tapossa el ellenségeinket.