1 Magasztaljátok az URat, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek között!

2 Énekeljetek neki, zengjetek neki, beszéljétek el minden csodás tettét!

3 Dicsőítsétek szent nevét! Örvendezzen azoknak a szíve, akik az URat keresik.

4 Keressétek az URat és az ő erejét, keressétek arcát szüntelen!

5 Emlékezzetek meg csodáiról, amelyeket cselekedett, jeleiről és szája ítéleteiről,

6 ó, Ábrahámnak, az ő szolgájának utódai, ó, Jákóbnak, az ő választottjának fiai!

7 Ő az ÚR, a mi Istenünk, az egész földre kihat ítélete.

8 Megemlékezik szövetségéről mindörökké, rendelkezéséről, amelyet ezer nemzedékig megszabott,

9 amelyet Ábrahámmal kötött, és ahogy Izsáknak megesküdött.

10 Jákób elé állította azt szabályul, Izráel elé örök szövetségül.

11 Azt mondta: Neked adom Kánaán földjét sors szerint való örökségül.

12 Akkor még csekély számban, igen kevesen voltak, és jövevényként éltek ott.

13 Egyik nemzettől a másikhoz bujdostak, egyik országból a másik néphez.

14 De senkinek sem engedte, hogy nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattuk:

15 Ne érintsétek fölkentjeimet, és prófétáimnak ne ártsatok!

16 Azután éhínséget idézett elő a földön, és eltörte a kenyér botját mindenütt.

17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, akit rabszolgának adtak el.

18 A lábát béklyóba szorították, őt magát vasra verték

19 mindaddig, amíg szava be nem teljesedett. Az ÚR beszéde igazolta őt.

20 Érte küldött a király, és szabadon engedte, a népek uralkodója szabaddá tette.

21 Úrrá tette őt a házán és parancsolóvá minden vagyonán,

22 hogy főembereit, ha akarja, megkötöztethesse, és véneit is bölcsességre taníthassa.

23 És bement Izráel Egyiptomba, és Jákób Hám földjén jövevény lett.

24 És nagyon megszaporította népét, és erősebbé tette elnyomóinál,

25 akiknek szívét megváltoztatta, hogy gyűlöljék népét, és álnokul cselekedjenek szolgáival.

26 Elküldte szolgáját, Mózest és Áront, akiket kiválasztott.

27 Ők jeleket vittek véghez közöttük és csodákat Hám földjén.

28 Sötétséget küldött, és elsötétült, mégis engedetlenkedtek parancsával szemben.

29 Vizeiket vérré változtatta, és kipusztította halaikat.

30 Földjük békáktól hemzsegett, még a királyuk termeiben is.

31 Szólt, és tetvek és bogarak támadtak egész határukra.

32 Jégesőt adott nekik eső gyanánt, és földjükre lángoló tüzet.

33 Elverte szőlőjüket és fügefájukat, és széttördelte határukban a fákat.

34 Szólt, és sáska támadt és megszámlálhatatlan szöcske.

35 Fölemésztettek minden növényt a földjükön, és fölfalták szántóföldjük gyümölcsét.

36 Megölt földjükön minden elsőszülöttet, férfierejük minden zsengéjét.

37 És ezüsttel és arannyal megrakva hozta ki őket, és nemzetségeikben nem akadt tántorgó.

38 Örült Egyiptom, amikor kivonultak, mert a tőlük való félelem szállta meg őket.

39 Felhőt terített rájuk, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.

40 Könyörögtek, és ő fürjeket hozott, mennyei kenyérrel elégítette meg őket.

41 Megnyitotta a kősziklát, és víz zúdult ki, folyóként áradt a sivatagban.

42 Mert megemlékezett szent ígéretéről, amelyet szolgájának, Ábrahámnak tett.

43 Így hozta ki népét örömmel és választottjait vigassággal.

44 Nekik adta a pogányok földjét, és a népek fáradsággal szerzett javait örökölték,

45 hogy megtartsák rendelkezéseit, és megőrizzék törvényeit. Dicsérjétek az URat!