1 Íme, eljön az ÚR napja, amikor a tőled szerzett zsákmányt szétosztják.

2 Mert minden népet ütközetre gyűjtök Jeruzsálem ellen, és megszállják a várost, kirabolják a házakat, meggyalázzák az asszonyokat. A város fele számkivetésbe megy, de a nép maradékát nem irtják ki a városból.

3 Mert eljön az ÚR, és harcol azok ellen a népek ellen, ahogyan harcolt azon a napon, a harc napján.

4 Azon a napon az Olajfák hegyére helyezi a lábát, amely Jeruzsálemmel szemben van, kelet felől. Az Olajfák hegye pedig középen kettéválik kelet felé és nyugat felé, és igen nagy völggyé lesz, mert a hegy egyik fele észak felé, másik fele pedig dél felé húzódik.

5 Ti pedig meneküljetek az én hegyem völgyébe, mert a hegyek közötti völgy Ácalig nyúlik. Úgy fussattok, ahogyan a földindulás elől futottatok Uzzijjának, Júda királyának napjaiban! Bizony, eljő az ÚR, az én Istenem, és vele együtt minden szentje.

6 Azon a napon nem lesz világosság, a fénylő testek összezsugorodnak.

7 De lesz egy különleges nap, amelyet csak az ÚR ismer: nem lesz se nappal, se éjszaka, és világosság lesz az este idején.

8 Azon a napon élő víz fakad Jeruzsálemből. Az egyik fele a keleti tenger felé, a másik pedig a nyugati tenger felé folyik; így lesz télen-nyáron.

9 Az ÚR lesz az egész föld királya. Azon a napon az ÚR lesz az egyetlen, és neve az egyetlen név.

10 Az egész ország síksággá változik Gebától Rimmónig, Jeruzsálemtől délre. Jeruzsálem pedig kimagaslik, és a maga helyén marad, Benjámin kapujától az Első-kapu helyéig, a Szeglet-kapuig és a Hananél tornyától a királyi borsajtóig.

11 Lakni fognak benne, és nem éri többé pusztulás, biztonságban laknak Jeruzsálemben.

12 Ez lesz a csapás, amellyel az ÚR minden népet sújt, amely Jeruzsálem ellen hadat visel: megrothad a húsuk, pedig még a lábukon állnak, szemük is megrothad gödrében, nyelvük is megrothad a szájukban.

13 Azon a napon az ÚR nagy zűrzavart támaszt közöttük, úgyhogy mindenki a saját társának a kezét ragadja meg, és társának keze ellen emeli föl kezét.

14 Sőt még Júda is harcolni fog Jeruzsálem ellen, és a körös-körül lakó népek minden kincsét összegyűjtik: aranyat, ezüstöt és igen sok ruhát.

15 Ugyanilyen csapás lesz a lovakon, öszvéreken, tevéken, szamarakon és mindenféle állaton, amelyek abban a táborban lesznek, amilyen az embereket érte.

16 Akik pedig azután megmaradnak a Jeruzsálemre támadó népek közül, esztendőről esztendőre mind fölmennek, hogy hódoljanak a királynak, a Seregek URának, és megünnepeljék a sátoros ünnepet.

17 Ha pedig valamelyik nem megy föl a föld nemzetei közül Jeruzsálembe, hogy hódoljon a királynak, a Seregek URának, arra nem hull eső.

18 Ha az egyiptomi nemzet nem megy föl, és nem jelenik meg, őrájuk sem hull, hanem ugyanaz a csapás éri őket, amellyel az ÚR azokat a népeket sújtja, amelyek nem mennek föl a sátoros ünnepet megünnepelni.

19 Ez lesz Egyiptom büntetése és mindazoknak a népeknek a büntetése, akik nem mennek föl a sátoros ünnepet megünnepelni.

20 Azon a napon a lovak csengettyűin is ez lesz: „Az ÚRnak szentelve!” Az ÚR házában még a fazekak is olyanok lesznek, mint az oltár előtt levő medencék.

21 Jeruzsálemben és Júdában minden fazekat a Seregek URának szentelnek, és bárki, aki eljön, és áldozni akar, választhat közülük, és főzhet azokban. És attól a naptól fogva nem lesz többé kereskedő a Seregek URának házában.