Titushoz írt levél 1

1Pál, Isten szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola, az Isten választottainak hitéért és a kegyesség szerint való igazságnak megismeréséért, 2az örök élet reménységében, amelyet örök idők előtt megígért Isten, aki nem hazudik, 3a maga idejében pedig kijelentette az igehirdetés által, amelyet rám bízott a mi megtartó Istenünk parancsolata szerint. Titusznak, a közös hit szerint való igaz gyermekemnek: 4Kegyelem és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől. 5Azért hagytalak téged Krétában, hogy az elintézetlen ügyeket hozd rendbe, és rendelj városonként presbitereket, amint meghagytam neked. 6Olyat, aki feddhetetlen, egyfeleségű férfi, akinek hívő gyermekei vannak, akik nem vádolhatók kicsapongással vagy engedetlenséggel. 7Szükséges ugyanis, hogy a püspök feddhetetlen legyen, mint Isten sáfára, nem öntelt, nem indulatos, nem részeges, nem kötekedő, nem haszonleső, 8hanem vendégszerető, a jónak kedvelője, mértékletes, igaz, kegyes, önmegtartóztató, 9aki tartja magát a tanítás szerint való igaz beszédhez, hogy képes legyen bátorítani az egészséges tanítással és meggyőzni az ellenkezőket. 10Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók, főleg a körülmetéltek között. 11Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat felforgatnak azzal, hogy olyasmiket tanítanak aljas nyerészkedésből, amiket nem kellene. 12Azt mondta valaki közülük, az ő saját prófétájuk: A krétaiak mindig hazudnak, gonosz vadak, rest hasak. 13Ez a bizonyság igaz, azért kímélet nélkül intsd őket, hogy a hitben egészségesek legyenek. 14Ne foglalkozzanak zsidó mesékkel és az igazságtól elfordult emberek parancsolataival. 15Minden tiszta a tisztának, de a fertőzötteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta, mert elméjük és lelkiismeretük beszennyeződött. 16Azt vallják, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják, mert utálatosak, engedetlenek és minden jó cselekedetre alkalmatlanok.