1 Igaz beszéd ez: ha valaki püspökségre törekszik, jó dolgot kíván.

2 Szükséges azért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egyfeleségű férfi, józan, mértékletes, tiszteletre méltó, vendégszerető, a tanításra alkalmas,

3 nem részeges, nem kötekedő, hanem megértő, viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár,

4 aki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességre és mindenben tisztességre neveli.

5 Mert ha valaki a saját házát nem tudja igazgatni, hogyan visel gondot az Isten egyházára?

6 Ne legyen újonnan megtért ember, nehogy felfuvalkodva magára vonja az ördögnek járó ítéletet.

7 Szükséges pedig, hogy a kívül lévőknek is jó véleményük legyen róla, nehogy gyalázatba és az ördög csapdájába essék.

8 Hasonlóképpen a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivók, nem haszonlesők,

9 hanem olyanok, akiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel.

10 De ezeket is először ki kell próbálni, és csak azután szolgáljanak, ha feddhetetlenek.

11 Feleségük hasonlóképpen legyen tiszteletre méltó, nem gáncsoskodó, józan, mindenben hűséges.

12 A diakónusok egyfeleségű férfiak legyenek, akik gyermekeiket és saját házukat jól igazgatják.

13 Mert akik jól szolgálnak, szép előmenetelt és a Jézus Krisztusba vetett hitben nagy bizodalmat szereznek.

14 Ezeket abban a reményben írom neked, hogy hamarosan hozzád megyek.

15 De ha késnék, ezekből megtudod, hogyan kell az Isten házában forgolódnod, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és alapja.

16 Mert nyilvánvalóan nagy a kegyesség titka: aki megjelent testben, megigazult lélekben, látták az angyalok, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.