Thessalonikabeliekhez írt II. levél 3

1Végül, testvéreim, imádkozzatok értünk, hogy az Úr beszéde terjedjen, és dicsőítsék, úgy, mint nálatok is, 2és hogy megmeneküljünk az alkalmatlan és gonosz emberektől, mert nem mindenkié a hit! 3De hű az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól. 4Bízunk is az Úrban, hogy amiket rendeltünk, azokat megteszitek és meg is fogjátok tenni. 5Az Úr pedig irányítsa szíveteket az Isten iránti szeretetre és a Krisztus iránti állhatatosságra. 6A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig meghagyjuk nektek, testvéreim, hogy tartsátok távol magatokat minden olyan testvértől, aki rendetlenül él, nem pedig a tőlünk kapott utasítás szerint. 7Magatok is tudjátok, hogyan kell minket követni, mert nem éltünk rendetlenül közöttetek, 8ingyen kenyeret sem ettünk senkinél, hanem fáradsággal és vesződséggel éjjel-nappal dolgoztunk, hogy közületek senkinek se legyünk terhére. 9Nem azért, mintha nem volna hozzá jogunk, hanem hogy önmagunkat követendő példaként állítsuk elétek. 10Mert amikor nálatok voltunk, meghagytuk nektek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék. 11Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek közöttetek, akik semmit sem dolgoznak, hanem haszontalanságokkal foglalkoznak. 12Az ilyeneknek azonban elrendeljük, és intjük őket a mi Urunk Jézus Krisztusban, hogy csendesen munkálkodva a maguk kenyerét egyék. 13Ti pedig, testvéreim, meg ne restüljetek a jó cselekvésében. 14Ha pedig valaki nem hallgat arra a szóra, amelyet levélben vettetek, azt jegyezzétek meg, és ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön. 15De ne tekintsétek ellenségnek, hanem intsétek, mint testvért. 16Maga a békesség Ura adjon nektek mindenkor minden tekintetben békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal! 17A köszöntést én, Pál a saját kezemmel írom; ez az ismertetőjegye minden levelemnek. Így írok. 18A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme mindnyájatokkal!