1 Szedd össze magadat, és eszmélj föl, te arcátlan nemzet,

2 mielőtt bekövetkezik a végzés – mint a polyva, úgy száll tova az a nap –, amíg rátok nem tör az ÚR haragjának tüze, amíg rátok nem tör az ÚR haragjának napja!

3 Keressétek az URat mind, akik alázatosak vagytok e földön, akik az ő törvénye szerint cselekedtek. Keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot, talán oltalmat találtok az ÚR haragjának napján!

4 Mert elhagyottá lesz Gáza, Askelón pedig pusztasággá. Az asdódiakat délidőben űzik el, Ekrónt pedig kiirtják.

5 Jaj a tenger partvidékén lakóknak, a kereteusok nemzetének! Ez az ÚR szava ellened, Kánaán, filiszteusok földje: Elpusztítalak, lakatlanná leszel!

6 A tenger partvidéke pedig legelővé, pásztorok tanyájává és juhok aklává lesz.

7 Ez a vidék Júda házának maradékáé lesz, ők legeltetnek azon. Estére Askelón házaiban heverésznek, mert az ÚR, az ő Istenük gondozza őket, és jóra fordítja sorsukat.

8 Hallottam Móáb gyalázkodását és Ammón fiainak szidalmait, amelyekkel gyalázták népemet, és fölfuvalkodva tekintettek az ő határukra.

9 Azért, élek én – ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene –, hogy Móáb olyan lesz, mint Sodoma, Ammón fiai pedig, mint Gomora: gyomot termő föld, sógödör és pusztaság örökre. Kifosztja őket népem maradéka, és nemzetem maradékának tulajdonába kerülnek.

10 Ez esik meg rajtuk kevélységük miatt, amiért gyalázkodtak és fölfuvalkodtak a Seregek URának népe ellen.

11 Rettenetes lesz az ÚR velük, mert éhhalállal sújtja a föld minden istenét, és akkor neki hódol majd mindenki a maga lakhelyén, a népek minden szigete.

12 Ti is, kúsiak! Fegyverem sebez meg benneteket.

13 Kinyújtja kezét észak felé, és elveszíti Asszíriát, Ninivét pusztasággá teszi, kietlenné, mint egy sivatag.

14 Nyájak heverésznek a közepén, mindenféle állatok serege: pelikán és bagoly alszik oszlopain, az ablakban hallatszik a hanguk. Omladék borítja a küszöböket, mert lefoszlott a cédrusburkolat!

15 Ez lett a víg város, a biztonságban lakozó, amely azt mondta szívében: Én vagyok, és rajtam kívül nincs más! Milyen pusztasággá lett, vadak tanyájává: aki csak keresztülmegy rajta, mind fölszisszen, és a kezével int.