1 Egy éve volt király Saul, és már két esztendeje uralkodott Izráel fölött,

2 amikor kiválasztott magának Izráelből háromezer embert. Ebből kétezer Saullal volt Mikmászban és Bétel hegyvidékén, ezer pedig Jónátánnal volt Gebában, Benjámin városában. A nép többi részét pedig elbocsátotta, mindenkit a maga hajlékába.

3 És Jónátán megverte a filiszteusok előőrsét, amely Gebában volt, és meghallották ezt a filiszteusok. Saul pedig megfúvatta a trombitát az egész országban, ezt mondva: Hallják meg a héberek!

4 És meghallotta egész Izráel a hírt, hogy megverte Saul a filiszteusok előőrsét, és gyűlöletessé vált Izráel a filiszteusok előtt. A nép pedig egybegyűlt Saul mellé Gilgálba.

5 Összegyűltek a filiszteusok is, hogy Izráel ellen harcoljanak: harmincezer szekér és hatezer lovas volt együtt, a nép pedig olyan sok volt, mint a tenger partján a homok. Feljöttek, és tábort ütöttek Mikmásznál, Bét-Áventől keletre.

6 Amikor látták Izráel férfiai, hogy bajban vannak, mert a hadinépet szorongatják, elrejtőzött a nép a barlangokba, a bokrok és a kősziklák közé, a sziklahasadékokba és a vermekbe.

7 És a héberek közül egyesek átkeltek a Jordánon Gád és Gileád földjére. Saul pedig még Gilgálban volt, és az egész vele lévő nép rettegett.

8 Azután hét napig várakoztak, a Sámuel által meghagyott ideig, de Sámuel nem jött el Gilgálba, a nép pedig elszéledt mellőle.

9 Akkor azt mondta Saul: Hozzátok ide az égőáldozatot és a hálaáldozatokat. És égőáldozatot mutatott be.

10 Amikor elvégezte az égőáldozatot, íme, megérkezett Sámuel, Saul pedig elébe ment, hogy köszöntse.

11 Sámuel ezt mondta: Mit tettél? Saul így felelt: Amikor láttam, hogy a nép széledezni kezd mellőlem, és te nem jöttél el a meghagyott időre, a filiszteusok pedig összegyűltek már Mikmászban,

12 azt mondtam, mindjárt reám törnek a filiszteusok Gilgálban, és én még nem imádkoztam az ÚR színe előtt. Ezért nekibátorodtam, és bemutattam az égőáldozatot.

13 Ekkor azt mondta Sámuel Saulnak: Esztelenül cselekedtél. Nem tartottad meg az ÚRnak, a te Istenednek parancsolatát, amelyet neked parancsolt, pedig most mindörökre megerősítette volna az ÚR a királyságodat Izráel fölött.

14 Most azonban királyságod nem lesz állandó. Keresett az ÚR magának szíve szerint való embert, akit az ő népe fölé fejedelmül rendelt, mert te nem tartottad meg, amit az ÚR parancsolt neked.

15 Fölkelt ezután Sámuel, és elment Gilgálból Benjámin városába, Gibeába. És Saul megszámlálta a körülötte található népet, mintegy hatszáz embert.

16 Saul és fia, Jónátán és a velük levő nép Benjámin városában, Gebában tartózkodott, a filiszteusok pedig Mikmásznál táboroztak.

17 Akkor kivált a filiszteusok táborából három csapat. Az egyik csapat az Ofrá irányába vivő úton Súál földje felé tartott.

18 A másik csapat a Béthórón felé vivő útra fordult. A harmadik pedig a határ felé vivő útra fordult, mely a Cebóím völgyén át a puszta felé tart.

19 Kovácsot pedig egész Izráel földjén nem lehetett találni, mert a filiszteusok azt mondták: Ne csinálhassanak a héberek szablyát vagy dárdát!

20 És egész Izráelnek a filiszteusokhoz kellett mennie, hogy megélesíttessék kapájukat, ekevasukat, fejszéjüket és sarlójukat,

21 ha megtompultak a kapák, az ekevasak, a háromágú villák és a fejszék, vagy ha ki kellett egyenesíteni az ösztökéjüket.

22 Ezért az ütközet napján az egész népnél, amely Saullal és Jónátánnal volt, sem kard, sem dárda nem volt található, hanem csak Saulnál és fiánál, Jónátánnál.

23 És a filiszteusok előőrse Mikmász szorosáig nyomult előre.