Sámuel I. könyve 11

1Azután fölvonult az ammóni Náhás, és tábort ütött Jábés-Gileáddal szemben. De Jábés lakói azt mondták Náhásnak: Köss velünk szövetséget, és szolgálni fogunk neked! 2Az ammóni Náhás ezt felelte nekik: Csak akkor kötök szövetséget veletek, ha kivághatom mindnyájatok jobb szemét, hogy egész Izráelre gyalázatot hozzak ezzel. 3Jábés vénei pedig ezt mondták neki: Adj nekünk hét nap haladékot, hogy követeket küldjünk Izráel egész területére. Ha senki sem jön segítségünkre, akkor kimegyünk hozzád. 4Akkor elmentek a követek Saulhoz Gibeába, és elmondták a történteket a nép füle hallatára. Erre az egész közösség hangosan sírni kezdett. 5Saul pedig éppen a mezőről jött az ökrei után, s megkérdezte: Mi történt a néppel, hogy így sírnak? És elmondták neki a jábésbeliek beszédeit. 6Amikor hallotta e beszédeket, Isten lelke Saulra szállt, és nagy haragra lobbant. 7Vett egy pár ökröt, földarabolta azokat, és a követek által elküldte Izráel egész területére, e szavakkal: Aki nem vonul hadba Saul és Sámuel nyomában, annak ökreivel így cselekszenek! Az ÚR rettegést bocsátott a népre, és kivonultak mind egy szálig. 8Amikor Bezekben megszámlálta őket, Izráel fiai háromszázezren voltak, a júdabeliek pedig harmincezren. 9Akkor ezt mondták a követeknek, akik hozzájuk érkeztek: Így szóljatok a jábés-gileádiaknak: Holnap, amikor már melegen tűz a nap, megszabadultok. Erre elmentek a követek, megmondták ezt a jábésbelieknek, ők pedig örvendeztek. 10Aztán a jábésiek azt üzenték az ellenségnek: Holnap kimegyünk hozzátok, és úgy cselekedhettek velünk, ahogy jónak látjátok. 11Másnap pedig Saul három seregre osztotta a hadinépet, és kora hajnalban a táborra ütöttek, és vágták az ammóniakat mindaddig, amíg a nap kezdett melegen tűzni. Akik pedig megmaradtak, úgy szétszóródtak, hogy kettő sem maradt közülük együtt. 12Akkor a nép azt mondta Sámuelnek: Ki volt az, aki azt mondta: Csak nem Saul fog rajtunk uralkodni?! Adjátok elő ezeket a férfiakat, hogy megöljük őket! 13Saul azonban ezt felelte: Senkit sem szabad megölni a mai napon, mert ma szerzett szabadulást az ÚR Izráelnek. 14Sámuel pedig ezt mondta a népnek: Gyertek, menjünk el Gilgálba, és újítsuk meg ott a királyságot. 15Erre az egész nép elment Gilgálba, és ott Gilgálban királlyá választották Sault az ÚR előtt. Majd hálaáldozatot mutattak be ott az ÚRnak, és nagyon örvendezett ott Saul minden izráeli férfival együtt.