Rómabeliekhez írt levél 14

1A hitben erőtlent fogadjátok be anélkül, hogy vélekedéseit ítélgetnétek. 2Van, aki azt hiszi, hogy mindent megehet, a hitben erőtlen pedig zöldségfélét eszik. 3Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik, és aki nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik, mert Isten befogadta őt. 4Ki vagy te, hogy más szolgája felett ítélkezel? Tulajdon urának áll vagy esik, de meg fog állni, mert az Úr képes őt megtartani. 5Ez az egyik napot különbnek tartja a másiknál, az pedig minden napot egyformának tart. Mindenki legyen a maga értelme felől meggyőződve. 6Aki a napokra ügyel, az Úrért ügyel, aki eszik, az Úrért eszik, mert hálát ad Istennek, és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és szintén hálát ad Istennek. 7Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának, 8mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. 9Mert azért halt meg és elevenedett meg Krisztus, hogy mind a halottakon, mind az élőkön uralkodjék. 10Te pedig miért ítéled el a testvéredet? Vagy miért nézed le a testvéredet? Hiszen mindnyájan odaállunk majd Isten ítélőszéke elé. 11Mert meg van írva: Élek én – így szól az Úr –, mert meg fog hajolni előttem minden térd, és minden nyelv Istent fogja magasztalni. 12Tehát mindegyikünk maga fog számot adni magáról Istennek. 13Azért egymást többé ne ítélgessük, hanem inkább azon legyetek, hogy testvéreteknek ne okozzatok megütközést vagy megbotránkozást. 14Tudom, és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában, hanem bármi annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja. 15De ha testvéred az étel miatt megszomorodik, akkor te nem jártál el vele szemben szeretetben. Ételeddel ne okozd vesztét annak, akiért Krisztus meghalt. 16Ne káromolják miattatok azt, ami nektek jó. 17Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek által való öröm. 18Mert aki ebben szolgál Krisztusnak, az kedves Isten előtt, és az emberek megbecsülik. 19Azért tehát törekedjünk azokra, amik a békességre és az egymás épülésére valók. 20Ne rontsd le az ételért az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki úgy eszik, hogy megbotránkoztat. 21Jó tehát nem enni húst és nem inni bort, sem semmi olyat, amiben a te testvéred megütközik. 22Te azt a hitet, amely benned van, őrizd meg magadban Isten előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesnek talál. 23Aki pedig kételkedik, elítélte önmagát, mert nem hittel evett. Ami pedig nem hitből van, az bűn.