1 Jobb a jó hír a drága olajnál, és a halál napja jobb a születés napjánál.

2 Jobb a gyászolók házához menni, mint a lakodalmas házhoz, mert minden embernek ez a vége. Szívlelje meg ezt, aki él!

3 Jobb a szomorúság a nevetésnél, mert az arc szomorúsága által jobbá lesz a szív.

4 A bölcsek szíve a gyászolók házánál van, a bolondok szíve pedig a vigadozók házánál.

5 Jobb a bölcsek dorgálását hallgatni, mint a bolondok énekét.

6 Mert olyan a bolond nevetése, mint a tövis ropogása a fazék alatt. Ez is hiábavalóság!

7 Az elnyomás megbolondítja a bölcs embert is, és a szívet megrontja az ajándék.

8 Jobb valaminek a vége, mint a kezdete, jobb béketűrőnek, mint kevélynek lenni.

9 Ne lobbanjon lelked hirtelen haragra, mert a harag a bolondok keblén nyugszik.

10 Ne mondd ezt: Mi az oka annak, hogy a régi napok jobbak voltak, mint ezek? Nem vall bölcsességre az ilyen kérdés.

11 A bölcsesség oly jó, mint egy örökség, és hasznára van azoknak, akik látják a napot.

12 Mert oltalom a bölcsesség és a gazdagság is, de az ismeret hasznosabb, mert a bölcsesség megőrzi az életét azoknak, akik azt birtokolják.

13 Nézd meg Isten cselekedeteit: ki teheti egyenessé, amit ő görbévé tett?

14 A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, éppúgy, mint azt, Isten szerezte; azért az ember semmit se sejt abból, ami rá következik.

15 Sok mindent láttam hiábavaló életemben: van olyan igaz ember, aki elvész, bár igaz, és van istentelen ember, aki hosszú életet él gonoszsága ellenére.

16 Ne légy fölöttébb igaz, és túlságosan ne bölcselkedjél. Miért keresnél magadnak veszedelmet?

17 Ne légy fölöttébb gonosz, és ne légy balgatag. Miért halnál meg idő előtt?

18 Jó, ha egy dolgot megragadsz, de nem engeded el a másikat sem, mert aki Istent féli, mindent véghezvisz.

19 A bölcsesség jobban megerősíti a bölcset, mint tíz hatalmas a városban.

20 Mert nincs egy igaz ember sem e földön, aki csak jót cselekedne, és ne vétkezne.

21 Ne figyelj minden beszédre, hogy meg ne halld szolgádat, ha átkoz téged.

22 Mert lelked tudja, hogy sok esetben te átkoztál másokat.

23 Mindezt megpróbáltam bölcsesség által, mikor azt mondtam, hogy bölcs vagyok, de a bölcsesség mégis távol volt tőlem.

24 Nagyon messze van, ami van, és igen mélyen. Ki tudja megtalálni?

25 Figyelmemet arra fordítottam, hogy a bölcsességet és a dolgok magyarázatát megismerjem, kutassam és keressem, és hogy megismerjem a bolondság gonoszságát és a tévelygés balgaságát.

26 És a halálnál is keservesebbnek találtam az olyan asszonyt, akinek szíve olyan, mint a tőr és a csapda, kezei pedig olyanok, mint a bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnöst azonban rabul ejti.

27 Lásd, erre jutottam – mondja a prédikátor –, mikor gyakran és nagy szorgalommal kerestem a dolgok magyarázatát,

28 amelyet lelkem folyton keres, de nem talál. Ezer közül egy igaz embert találtam, de asszonyt nem találtam közöttük.

29 Íme, csupán azt találtam, hogy Isten az embereket egyenes lelkűnek teremtette, ők pedig sok elképzeléssel próbálkoznak.