Példabeszédek 8

1Vajon nem kiált-e a bölcsesség, és nem hallatja-e szavát az értelem? 2Kiáll a magaslatok csúcsára, az ösvényekhez, a keresztutakhoz. 3A városba vezető kapuk mellett, az ajtók bejáratánál zeng. 4Nektek kiáltok, férfiak, szavam az emberek fiaihoz szól. 5Okosodjatok, ti együgyűek, és ti balgák, legyetek értelmesek! 6Hallgassatok meg, mert fontos dolgokat mondok, és igaz beszédre nyitom számat. 7Mert igazságot mond ki szám, és ajkamnak utálatos a gonoszság. 8Szám minden beszéde igaz, nincs benne hamis vagy csalárd dolog. 9Mind helyénvaló az értelmesnek, és igaz azoknak, akik járatosak a tudományban. 10Inkább az én tanításomat válasszátok, ne pedig az ezüstöt! A tudományt válasszátok inkább, mint a színaranyat! 11Mert jobb a bölcsesség a drágagyöngyöknél, és semmiféle gyönyörűség sem lehet ezzel egyenlő. 12Én, a bölcsesség együtt lakom az eszességgel, és megszereztem a megfontolás tudományát. 13Az ÚR félelme a gonosz gyűlölése. A kevélységet és fölfuvalkodottságot, a gonoszság útját és az álnok szájat gyűlölöm. 14Enyém a tanács és az igazi bölcsesség, én vagyok az értelem, enyém az erő. 15Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot az uralkodók. 16Általam uralkodnak a fejedelmek és a nemesek meg a föld összes bírája. 17Szeretem az engem szeretőket, és akik szorgalmasan keresnek engem, azok megtalálnak. 18Gazdagság és tisztesség van nálam, tartós vagyon és igazság. 19Gyümölcsöm jobb, mint az arany, drágább a színaranynál, és a jövedelmem többet ér a színezüstnél. 20Az igazság útján járok, az igazság ösvényének közepén, 21hogy az engem szeretőknek értékes örökséget adjak, és erszényeiket megtöltsem. 22Az ÚR útjának kezdetéül szerzett engem, az ő munkái előtt régen. 23Örök időktől fogva fölkentje vagyok, ősidőktől, a föld kezdetétől fogva. 24Akkor születtem, amikor még nem voltak mélységek, mikor még semmiféle vízzel teli forrás nem volt. 25Mielőtt a hegyek leülepedtek, a halmok előtt születtem. 26Akkor, amikor még nem formálta meg a földet és a mezőket és a világ első porszemét. 27Ott voltam, amikor az eget készítette, amikor a látóhatárt a mélység fölött kijelölte. 28Mikor megszilárdította a felhőket odafönn, amikor erőre kaptak a mélység forrásai. 29Mikor megszabta a tenger határait, hogy a vizek át ne hágják parancsát. Mikor kimérte e föld alapjait, 30mellette voltam mint kézműves. Gyönyörködött bennem mindennap, mindig ott játszottam színe előtt. 31Játszottam a földkerekségen, és gyönyörűségemet leltem az emberek fiaiban. 32És most, fiaim, hallgassatok engem: boldogok, akik megtartják útjaimat. 33Hallgassátok meg az intést, és legyetek bölcsek, ne vonakodjatok! 34Boldog ember, aki hallgat engem, aki ajtóm előtt virraszt mindennap, és ajtófélfáimat őrzi. 35Mert aki engem megtalál, az életet nyer, és jóakaratot szerez az ÚRtól. 36De aki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik a lelkén. Mindenki, aki gyűlöl engem, a halált szereti!