Példabeszédek 25

1Még ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze. 2Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti, a királyok tisztessége pedig, hogy a dolgokat kikutatják. 3Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan. 4Távolítsd el az ezüstből a salakot, és edényt készít belőle az ötvös. 5Távolítsd el a bűnöst a király elől, és igazsággal erősödik meg az ő trónja. 6Ne dicsekedj a király előtt, és ne állj a nagyok helyére. 7Mert jobb, ha azt mondják neked: „Jöjj, kerülj följebb!”, mint ha megaláznak egy előkelőbb előtt. 8Amit megláttál, ne vidd hirtelen perre, hogy végül ne kelljen kérdezned, mit is cselekedjél, ha megszégyenít felebarátod. 9Peres ügyedet intézd el felebarátoddal, de másnak a titkát ne fedd föl, 10hogy ne gyalázzon téged, aki hallja, mert akkor rágalmadat nem vonhatod vissza. 11Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. 12Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs intés a szófogadó fülnek. 13Mint a havas hideg aratás idején, olyan a hű követ azoknak, akik elküldték, mert megvidámítja urai lelkét. 14Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső, olyan az az ember, aki hamis ajándékkal kérkedik. 15Türelemmel a fejedelmet is ki lehet engesztelni, és a szelíd beszéd megtöri a csontot. 16Ha mézet találsz, egyél, amennyi jólesik, de sokat ne egyél, nehogy kihányd. 17Ritkán tedd lábadat felebarátod házába, hogy torkig ne legyen veled, és meg ne gyűlöljön. 18Pöröly, kard és éles nyíl az olyan ember, aki hamisan tanúskodik felebarátja ellen. 19Mint a rossz fog és roskatag láb, olyan a hitetlenekbe vetett bizalom a nyomorúság idején. 20Mint aki leveti ruháját hideg időben, és mint az ecet lúggal keverve, olyan, aki dalol a bánatos szívű ember előtt. 21Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet. 22Mert parazsat gyűjtesz fejére, és az ÚR megfizet neked. 23Az északi szél esőt szül, a suttogó nyelv pedig haragos ábrázatot. 24Jobb a háztető ormán lakni, mint egy házban egy házsártos asszonnyal. 25Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről kapott jó hír. 26Mint a fölkavart forrás és a megromlott kút, olyan az igaz, aki meginog a gonosz előtt. 27Túl sok mézet enni nem jó, a magunk dicsőségét keresni sem dicsőség. 28Mint a romos és bekerítetlen város, olyan az az ember, akinek nincsen önuralma.