Példabeszédek 24

1Ne irigyeld a gonosztevőket, ne is kívánj velük lenni. 2Mert pusztításon gondolkodik a szívük, és bántó szót szól az ajkuk. 3Bölcsesség által épül a ház, és az értelem erősíti meg azt. 4Tudás által telnek meg a kamrák mindenféle drága és értékes javakkal. 5A bölcs férfi erős, és a tudós ember nagy erejű. 6Okos vezetéssel nyerhetsz háborút, és a győzelemhez hozzásegít a sok tanácsadó. 7Magas a bolondnak a bölcsesség, a kapuban nem nyitja ki száját. 8Aki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják. 9A balga dolgok fontolgatása bűn, és az emberek utálják a rágalmazót. 10Ha lágyan viselted magad a nyomorúság idején, kevéske az erőd. 11Mentsd meg azokat, akiket a halálra visznek, és tartsd vissza azokat, akik a vesztőhelyre tántorognak. 12Ha azt mondanád: „Íme, nem tudtunk erről”, aki a szíveket vizsgálja, az ismer, és aki a lelkedet őrzi, tudja, és megfizet mindenkinek cselekedetei szerint. 13Egyél mézet, fiam, mert jó az, és a színméz édes az ínyednek. 14Ilyen a bölcsesség lelkednek: ha megtalálod, akkor lesz jövendőd, és reménységed nem vész el. 15Ne leselkedjél, ó, istentelen, az igaz háza ellen, ne pusztítsd el nyugvóhelyét! 16Mert ha hétszer elesik is az igaz, akkor is fölkel, az istentelenek pedig egy nyavalyájuk miatt is elvesznek. 17Ne örülj, amikor ellenséged elesik, és ne vigadjon szíved, amikor megbotlik, 18nehogy az ÚR meglássa és rosszallja, és elfordítsa haragját róla. 19Ne bosszankodjál a gonosztevők miatt, és ne irigykedjél az istentelenekre. 20Mert nem lesz jó vége a gonosznak, és az istentelenek lámpása kialszik. 21Féljed, fiam, az URat és a királyt, ne kerülj a pártütők közé. 22Mert hirtelen nyomorúság éri őket, és ki tudja, e kettőtől milyen büntetés vár rájuk. 23Ezek is a bölcsek szavai. Nem jó személyválogatónak lenni az ítéletben. 24Aki azt mondja az istentelennek: „igaz vagy”, azt átkozzák a népek, és megutálják a nemzetek. 25Akik pedig megbüntetik a bűnöst, azoknak javára válik ez, és áldás száll rájuk! 26Ajkakat csókolgat az, aki igaz beszédekkel felel. 27Intézd el kinti tennivalóidat, és végezd el munkádat a mezőn, azután építsd házadat. 28Ne tanúskodj ok nélkül felebarátod ellen, ne ámíts senkit ajkaddal! 29Ne mondd ezt: ahogy ő tett velem, én is úgy teszek vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint. 30Elhaladtam a lusta ember mezeje mellett, és az esztelen szőlője mellett, 31és íme, mindenütt fölverte a tövis, színét elfedte a gyom, és kőkerítése leomlott. 32Mikor ezt láttam, elgondolkodtam, és erre nézve ezt a tanulságot vontam le: 33egy kis álom, egy kis szunnyadás, egy kis összetett kézzel heverés, 34és így jön el szegénységed, mint az útonálló, és ínséged, mint a felvértezett férfi.