Példabeszédek 17

1Jobb a száraz falat, mellyel békesség jár, mint a levágott jószággal teli ház, melyben viszálykodás van. 2Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és részt kap az örökségből a testvérek között. 3Az olvasztótégely az ezüstnek és a kemence az aranynak; a szívek vizsgálója pedig az ÚR. 4A gonosztevő hallgat az álnok ajkakra, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre. 5Aki megcsúfolja a szegényt, gyalázza annak Teremtőjét. Aki örül a szerencsétlenségnek, az nem marad büntetlen. 6Az öregek ékessége: az unokák, és a fiak koronája: az atyák. 7Nem illik a bolondhoz az ékes beszéd, még kevésbé illik a hazug beszéd a tisztességeshez. 8Bűvös kőnek tartja a megvesztegetést az, aki adja, amellyel eredményt ér el, bármerre is fordul. 9Elfedezi a vétket az, aki a szeretetet keresi, aki viszont ismételten szóba hoz egy dolgot, elszakítja egymástól a jóbarátokat is. 10Jobban megdöbbenti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés a bolondot. 11Csak ellenkezést keres a gonosz, ezért kegyetlen követet küldenek ellene. 12Jobb egy kölykétől megfosztott medvével találkozni, mint egy bolonddal az ő bolondságában. 13Aki rosszal fizet a jóért, annak házát nem hagyja el a baj. 14Olyan a háborúság kezdete, mint amikor elszabadul az árvíz; azért térj ki előle, mielőtt kitörne a viszálykodás. 15Aki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat: mindkettőt egyaránt utálja az ÚR. 16Mire való a vételár a bolond kezében, hogy bölcsességet szerezzen, holott nincs is neki esze? 17Minden időben szeret a barát, de testvérré a nyomorúság idején válik. 18Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal felebarátjáért. 19A bűnt szereti az, aki a viszálykodást szereti, és aki magasítja kapuját, a maga romlását keresi. 20A romlott szívű embernek nem jó vége lesz, és akinek csalárd nyelve van, nyomorúságba jut. 21Aki bolondot szül, szomorúságára lesz az annak, nincs öröme a bolond apjának. 22A vidám szív jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek azonban kiszárítja a csontokat. 23Az istentelen elfogadja a megvesztegető ajándékot, hogy elfordítsa a törvényesség útját. 24Az eszes ember arcáról leolvasható a bölcsesség, a bolond szeme pedig a föld határáig kalandozik. 25A bolond fiú búsulására van apjának és keserűségére anyjának. 26Nem helyes megbírságolni az igaz embert, sem a tisztességest megverni igazságáért. 27Az eszes ember visszafogja szavait, és az értelmes ember higgadt lelkű. 28Még a bolondot is bölcsnek ítélik, amikor hallgat, és eszesnek, mikor bezárja ajkát.