Példabeszédek 14

1A bölcs asszony építi a házát, a bolond pedig önkezével rontja le azt. 2Aki egyenesen jár, féli az URat, aki pedig letér útjáról, az megveti őt. 3A bolond szájában a kevélység botja van, de a bölcseket megőrzi ajkuk. 4Mikor nincsenek ökrök, üres a jászol; de bő lesz a termés az ökör erejétől. 5Az igaz tanú nem hazudik, a hamis tanú szája pedig hazugságot szól. 6A csúfolódó bölcsességet keres, de nem talál, az eszes azonban könnyen jut ismerethez. 7Kerüld az ostobát, mert értelmes beszédet nála nem találsz. 8Az eszes bölcsessége az, hogy meggondolja útját, a bolondok pedig bolondul tévelyegnek. 9A bolond gúnyt űz a bűnből, az igazak között pedig jóakarat van. 10A szív ismeri a maga keserűségét, és örömében idegen nem részes. 11Az istentelenek háza elvész, de az igazak sátra virul. 12Van olyan út, amely helyesnek látszik az ember előtt, de végül halálra vezet. 13Nevetés közben is fájhat a szív, és szomorúságra fordulhat az öröm is. 14Útjaival megelégedett a romlott szívű, és a jó is elégedett a sajátjával. 15Az együgyű minden dolgot elhisz, az eszes azonban vigyáz lépteire. 16A bölcs fél, és ezért kerüli a gonoszt, a bolond viszont nemtörődöm és elbizakodott. 17A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövőt meggyűlölik. 18Az esztelenek bolondságot örökölnek, az értelmeseket pedig tudás koszorúzza. 19Meghajolnak majd a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaz ember kapujánál. 20A szegényt még társa is gyűlöli, a gazdagnak pedig sok barátja van. 21Aki megveti felebarátját, vétkezik, de boldog, aki a szegényekkel irgalmasan bánik. 22Nemde tévelyegnek, akik gonoszt forralnak? Ám kegyelem és igazság lesz részük azoknak, akik jóra igyekeznek. 23Minden munkából származik nyereség, de a sok beszédből csak szűkölködés. 24A bölcseknek ékességük a gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság. 25Lelkeket ment meg az igaz tanú, az álnok pedig hazugságot szól. 26Aki az URat féli, biztos oltalma van, és fiainak is menedékül lesz az. 27Az ÚR félelme az élet forrása a halál tőrének elkerülésére. 28A sok nép a király dicsősége, a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. 29Aki késedelmes a haragra, nagyon értelmes, aki pedig türelmetlen, az bolondságot követ el. 30A szelíd szív a test élete, az irigység pedig a csontok rothadása. 31Aki elnyomja a szegényt, gyalázza annak Teremtőjét, aki pedig tiszteli őt, az könyörül a szűkölködőn. 32Saját gonoszsága buktatja el az istentelent, az igaznak pedig még halálakor is van reménysége. 33Az eszes ember szívében bölcsesség nyugszik, de az is hamar kitudódik, ami az ostobákban rejlik. 34Az igazság fölmagasztalja a nemzetet, a bűn pedig szégyenükre van a népeknek. 35A király jóakarattal van az eszes szolga iránt, de a haszontalanra haragszik.