1 Ezek azok a parancsolatok, rendelkezések és végzések, amelyekről azt parancsolta az ÚR, a ti Istenetek, hogy tanítsam meg nektek, hogy ezek szerint éljetek azon a földön, ahová most átkeltek, hogy birtokba vegyétek.

2 Féld az URat, a te Istenedet, és tartsd meg minden rendelkezését és parancsát, amelyeket én parancsolok neked, te magad, a fiad és az unokáid egész életetekben, hogy hosszú ideig élhessetek.

3 Ezért halld meg, Izráel, és tartsd meg és cselekedd ezeket, hogy jó dolgod legyen, és igen megsokasodj a tejjel és mézzel folyó földön, ahogy megígérte neked az ÚR, atyáid Istene.

4 Halld meg, Izráel: az ÚR, a mi Istenünk az egyetlen ÚR!

5 Szeresd azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.

6 Legyenek a szívedben ezek az igék, amelyeket ma parancsolok neked.

7 Tanítgasd ezekre fiaidat, és szólj ezekről, akár a házadban ülsz, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz.

8 Kösd ezeket jelül a kezedre, és legyenek homlokkötőül a szemeid fölött.

9 Írd föl ezeket házad ajtófélfáira és a kapuidra.

10 És amikor bevisz téged az ÚR, a te Istened a földre, amely felől megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad neked nagy és szép városokat, amelyeket nem te építettél,

11 és minden jóval telt házakat, amelyeket nem te töltöttél meg, és megásott kutakat, amelyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, amelyeket nem te ültettél, mégis ehetsz róluk jóllakásig,

12 akkor vigyázz, meg ne feledkezzél az ÚRról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából!

13 Féljed az URat, a te Istenedet, neki szolgálj, és az ő nevére esküdjél.

14 Ne kövess más isteneket azoknak a népeknek az istenei közül, amelyek körülötted vannak

15 – mert az ÚR, a te Istened, aki közötted van, féltőn szerető Isten –, hogy az ÚRnak, a te Istenednek a haragja föl ne gerjedjen ellened, és el ne töröljön téged a föld színéről.

16 Ne kísértsétek az URat, a ti Isteneteket, ahogy megkísértettétek Masszában!

17 Híven tartsátok meg az ÚRnak, a ti Isteneteknek a parancsolatait, intelmeit és rendelkezéseit, amelyeket parancsolt.

18 Azt cselekedjed, ami igaz és jó az ÚR szemében, hogy jó dolgod legyen, bemehess, és birtokba vehesd azt a jó földet, amelyet esküvel ígért az ÚR atyáidnak,

19 elűzve előled minden ellenségedet, ahogy megígérte.

20 Ha majd megkérdezi a fiad: „Mire valók ezek az intelmek, rendelkezések és végzések, amelyeket az ÚR, a mi Istenünk parancsolt nektek?”,

21 akkor így felelj fiadnak: „A fáraó szolgái voltunk Egyiptomban, de kihozott minket az ÚR Egyiptomból hatalmas kézzel.

22 Az ÚR nagy és veszedelmes jeleket és csodákat vitt véghez Egyiptomban a fáraón és egész háza népén a szemünk láttára.

23 Minket pedig kihozott onnan, hogy bevigyen minket, és nekünk adja azt a földet, amelyet esküvel ígért atyáinknak.

24 Akkor megparancsolta nekünk az ÚR, hogy tartsuk meg mindezt a rendelkezést, hogy féljük az URat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen egész életünkben, s életben tartson minket az ÚR, ahogy ez máig is van.

25 Így leszünk igazak az ÚR, a mi Istenünk előtt, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ő parancsolt nekünk.”