1 Most pedig, ó, Izráel, hallgass azokra a rendelkezésekre és végzésekre, amelyekre tanítalak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok azt a földet, amelyet atyáitok Istene, az ÚR ad nektek.

2 Semmit se tegyetek az igéhez, amelyet parancsolok nektek, el se vegyetek belőle, tartsátok meg az ÚRnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok nektek.

3 Saját szemetekkel láttátok, amit az ÚR Baal-Peór miatt cselekedett: hogy mindazokat, akik Baal-Peórt követték, kipusztította közületek az ÚR, a ti Istenetek.

4 Ti pedig, akik ragaszkodtatok az ÚRhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek mindmáig.

5 Lássátok, megtanítottalak titeket azokra a rendelkezésekre és végzésekre, amelyeket az ÚR, az én Istenem megparancsolt nekem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelyre bementek, hogy birtokoljátok.

6 Tartsátok meg őket, és cselekedjetek azok szerint! Mert ezáltal lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében. Ha meghallják majd mind e rendelkezéseket, azt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!

7 Mert melyik nagy nemzet az, amelyhez oly közel volna istene, mint mihozzánk az ÚR, a mi Istenünk, valahányszor kiáltunk hozzá?!

8 És melyik nagy nemzet az, amelynek olyan rendelkezései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, amelyet én adok ma elétek?!

9 Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, amiket látott a szemed, és el ne távozzanak szívedből egész életedben, hanem ismertesd meg azokat fiaiddal és unokáiddal.

10 El ne felejtkezzél arról a napról, amelyen az ÚR, a te Istened előtt álltál a Hóreben, amikor azt mondta nekem az ÚR: Gyűjtsd egybe nekem a népet, hogy hallja beszédeimet, hogy tanuljanak félni engem minden időben, amíg e földön élnek, és tanítsák meg erre fiaikat is.

11 Odajöttetek tehát, és megálltatok a hegy alatt. A hegy közepe pedig égig érő lánggal égett, bár sötétség, felhő és homály volt.

12 És szólt nektek az ÚR a tűz közepéből. A szavak hangját ti is hallottátok. Csak a hangot hallottátok, de alakot nem láttatok.

13 Kijelentette nektek szövetségét, parancsot adván nektek a tíz ige teljesítésére, és fölírta azokat két kőtáblára.

14 Engem is utasított az ÚR abban az időben, hogy tanítsalak meg titeket a rendelkezésekre és végzésekre, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelyre átmentek, hogy birtokba vegyétek.

15 Őrizzétek meg tehát jól a lelketeket, mert semmi alakot nem láttatok akkor, amikor a tűz közepéből szólt hozzátok az ÚR a Hóreben.

16 El ne vetemedjetek hát, és ne csináljatok magatoknak faragott képet, bármiféle bálványalakot férfi vagy nő formájára;

17 se valamilyen állat formájára, amely a földön van, se valamilyen levegőben röpködő madár formájára;

18 sem a földön csúszómászó állatok formájára; sem a föld alatt levő vizekben levő halak formájára.

19 Ne emeld föl szemedet úgy az égre, hogy látva a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét megtántorodjál, és leborulj előttük. Ne tiszteld azokat, amiket az ÚR, a te Istened minden népnek adott az egész ég alatt.

20 Titeket pedig kézen fogott az ÚR, és kihozott az egyiptomi vaskemencéből, hogy örökös népe legyetek, amely ma is vagytok.

21 De énrám megharagudott az ÚR miattatok, és megesküdött, hogy nem megyek át a Jordánon, és nem megyek be arra a jó földre, amelyet az ÚR, a te Istened ad neked örökségül.

22 Nekem tehát e földön kell meghalnom, nem kelhetek át a Jordánon. De ti átkeltek, és birtokba veszitek azt a jó földet.

23 Vigyázzatok, hogy az ÚRnak, a ti Isteneteknek veletek kötött szövetségéről el ne feledkezzetek, és ne csináljatok magatoknak bármihez is hasonló faragott képet, amint megtiltotta az ÚR, a te Istened.

24 Mert az ÚR, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten ő.

25 Ha majd fiaitok és unokáitok születnek, és megvénhedtek azon a földön, és elvetemedtek, és bármihez hasonló faragott képet csináltok magatoknak, és gonoszt cselekszetek az ÚRnak, a ti Isteneteknek szeme előtt, haragra ingerelve őt,

26 bizonyságul hívom ellenetek e mai napon a mennyet és a földet, hogy bizony hamar kivesztek arról a földről, amelyre átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek. Nem éltek sok ideig rajta, hanem bizonyosan kipusztultok róla.

27 Szétszór titeket az ÚR a népek közé, és csak kevesen maradtok meg azok között a népek között, amelyek közé az ÚR szór benneteket.

28 Ott majd emberi kéz által csinált isteneknek szolgáltok: fának és kőnek, amelyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek, és nem szagolnak.

29 De ha keresni fogod ott az URat, a te Istenedet, megtalálod, ha teljes szívedből és teljes lelkedből keresed őt.

30 Mikor nyomorúságban leszel, és utolérnek téged mindezek az utolsó időkben, és megtérsz az ÚRhoz, a te Istenedhez, és hallgatsz a szavára,

31 akkor, mivel irgalmas Isten az ÚR, a te Istened, nem hagy el téged, és nem hagy elveszni sem, nem feledkezik el atyáid szövetségéről, amely felől megesküdött nekik.

32 Mert tudakozzál csak a régi idők felől, amelyek előtted voltak, attól a naptól fogva, amelyen Isten embert teremtett e földre, az ég egyik szélétől az ég másik széléig: történt-e e nagy dologhoz hasonló, vagy lehetett-e hallani ehhez foghatót?

33 Hallotta-e bármely nép a tűz közepéből szóló Isten szavát, ahogy te hallottad, és mégis életben maradt?

34 Vagy megpróbálta-e egy isten is, hogy elmenjen, és népet válasszon magának a nemzetségek közül próbatételekkel, jelekkel, csodákkal, harcok árán, hatalmas kézzel, kinyújtott karral, nagy és félelmes tettek által, amint mindezt megcselekedte veletek az ÚR, a ti Istenetek Egyiptomban a szemetek láttára?

35 Csak te láthattad ezeket, hogy megtudd: az ÚR az Isten, és nincsen más rajta kívül!

36 Az égből hallatta veled szavát, hogy tanítson, a földön pedig nagy tüzet láttatott veled, és hallottad beszédét a tűz közepéből.

37 Mivel szerette atyáidat, és kiválasztotta utódaikat is, azért hozott ki téged Egyiptomból, előtted járván az ő nagy erejével.

38 Nálad nagyobb és erősebb népeket űz ki előled, hogy bevigyen téged, és neked adja az ő földjüket örökségül, ahogy ma megvalósult.

39 Tudd meg tehát a mai napon, és vésd a szívedbe, hogy az ÚR az Isten fönt a mennyben és alant e földön, és nincs más kívüle!

40 Tartsd meg azért rendelkezéseit és parancsolatait, amelyeket én ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked és fiaidnak, és hogy hosszú ideig élhess azon a földön mindenkor, amelyet az ÚR, a te Istened ad neked!

41 Akkor Mózes kijelölt három várost a Jordánon túl, napkeletre,

42 hogy oda menekülhessen az a gyilkos, aki nem szándékosan ölte meg felebarátját, akit nem is gyűlölt azelőtt, hogy ott életben maradhasson, ha bemenekült valamelyikbe e városok közül:

43 Becert a pusztában, a sík földön a Rúben fiainak területén, Rámótot Gileádban, Gád fiainak birtokát és Gólánt Básánban, a Manassé fiainak birtokát.

44 Ezt a törvényt adta Mózes Izráel fiainak.

45 Ezeket az intelmeket, rendelkezéseket és végzéseket mondta el Mózes Izráel fiainak, miután kijöttek Egyiptomból

46 a Jordánon túl, a Bét-Peórral szemben levő völgyben, Szíhónnak, az emóriak Hesbónban lakó királyának földjén, akit megvert Mózes Izráel fiaival együtt, miután kijöttek Egyiptomból.

47 Elfoglalták országát és Ógnak, Básán királyának földjét, az emóriak két királyáét, akik a Jordánon túl napkeletre laktak,

48 az Arnón-patak partján levő Aróértól a Szíon hegyéig, azaz a Hermónig,

49 és az egész síkságot a Jordántól napkeletre a síkság tengeréig, a Piszgá-hegy aljáig.