Mózes V. könyve 28

1Ha pedig szorgalmasan hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden parancsolatát, amelyeket ma parancsolok neked, akkor e föld minden népénél feljebbvalóvá tesz téged az ÚR, a te Istened. 2Rád száll mindez az áldás, és beteljesedik rajtad, ha hallgatsz az ÚRnak, Istenednek a szavára. 3Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn. 4Áldott lesz méhed gyümölcse és termőfölded gyümölcse és jószágod ivadéka: teheneid fajzása és juhaid ellése. 5Áldott lesz kosarad és sütőteknőd. 6Áldott leszel, ha bejössz, és áldott leszel, ha kimész. 7Az ÚR megfutamítja ellenségeidet, akik rád támadnak. Egy úton jönnek ki ellened, és hét úton futnak el előled. 8Áldást parancsol az ÚR a te csűreidre és mindenre, amire ráteszed kezed. Megáld téged az ÚR, a te Istened azon a földön, amelyet ad neked. 9Az ÚR felkészít téged magának szent népévé, ahogy megesküdött neked, ha megtartod az ÚRnak, a te Istenednek parancsolatait, és az ő útjain jársz. 10És megérti majd a föld minden népe, hogy az ÚR nevéről neveznek, és félnek tőled. 11Bővelkedővé tesz téged az ÚR minden jóban: méhed gyümölcsében, jószágod ivadékában és földed termésében azon a földön, amely felől megesküdött az ÚR atyáidnak, hogy neked adja azt. 12Megnyitja neked az ÚR az ő drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon földedre alkalmas időben, és megáldja kezed minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem szorulsz kölcsönre. 13Fejjé tesz téged az ÚR, nem pedig farokká, és mindinkább feljebb való leszel, nem pedig alább való, ha hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek parancsolataira, amelyeket ma parancsolok neked, hogy megtartsd és teljesítsd; 14és ha nem térsz el se jobbra, se balra egyetlen igétől sem, amelyet parancsolok neked, és nem jársz más istenek után, hogy azokat tiszteld. 15Ha pedig nem hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek a szavára, hogy megtartsad és teljesítsed minden parancsolatát és rendelkezését, amelyeket ma parancsolok neked, reád szállnak mindezek az átkok, és beteljesednek rajtad. 16Átkozott leszel a városban, és átkozott a mezőn. 17Átkozott lesz kosarad és sütőtekenőd. 18Átkozott lesz méhed gyümölcse és földed gyümölcse, teheneid fajzása és juhaid ellése. 19Átkozott leszel bejöveteledben, és átkozott leszel kimeneteledben. 20Átkot, romlást és veszedelmet bocsát rád mindenben az ÚR, amit kezdesz vagy cselekszel, míg végül eltöröl, és míg végül hirtelen elveszel cselekedeteid gonoszsága miatt, amiért elhagytál engem. 21Döghalált hoz rád az ÚR, míg végül elemészt azon a földön, amelyre bemész, hogy tied legyen. 22Megver az ÚR sorvadással, hidegleléssel, gyulladással, lázzal, aszállyal, szárazsággal és ragyával. Mindez addig üldöz téged, míg csak el nem veszel. 23A fejed fölött levő ég rézzé, a lábad alatt levő föld pedig vassá válik. 24Eső helyett az ÚR port és hamut hint földedre, és az addig hull az égből, amíg csak el nem pusztulsz. 25Megszalaszt téged az ÚR ellenségeid előtt. Egy úton mész ki ellene, és hét úton futsz előle, és a föld minden országának elrettentő példa leszel. 26Holttested eledele lesz minden égi madárnak és a föld vadjainak, és nem lesz, aki elűzze azokat. 27Megver téged Isten egyiptomi fekéllyel, kiütéssel, varral és viszketegséggel, amelyekből nem tudsz kigyógyulni. 28Megver téged az ÚR tébolyodással, vaksággal és megzavarodott szívvel. 29Tapogatózni fogsz világos délben, ahogy a vak tapogat a sötétben. Szerencsétlen leszel utaidban, elnyomott és kifosztott minden időben, és nem lesz, aki megszabadítson. 30Feleséget jegyzel el magadnak, de más férfi hál vele. Házat építesz, de nem te laksz benne. Szőlőt ültetsz, de nem te veszed hasznát. 31Ökrödet szemed láttára vágják le, és nem eszel belőle. Szamaradat elrabolják tőled, és nem kerül vissza hozzád. Juhaidat ellenségeidnek adják, és nem segít rajtad senki. 32Fiaidat és leányaidat más népnek adják, és a szemed csak néz és epekedik utánuk egész nap, de nem lesz erő a kezedben. 33Földed gyümölcsét és minden fáradságos szerzeményedet olyan nép emészti föl, amelyet nem ismertél, sőt elnyomott és megnyomorított leszel minden időben. 34Megtébolyodsz a látványtól, amelyet látnod kell szemeiddel. 35Megver téged az ÚR gonosz kelésekkel a térdeden és a combodon, amelyekből ki nem gyógyulhatsz, talpadtól fogva a koponyádig. 36Az ÚR olyan nép közé visz el téged és királyodat, amelyet magad fölé emelsz, amelyet nem ismertél se te, sem atyáid, és ott más isteneknek fogsz szolgálni: fának és kőnek. 37Iszonyattá, példabeszéddé és gúnnyá leszel minden népnél, amelyek közé elűz téged az ÚR. 38Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset takarítasz be, mert felemészti azt a sáska. 39Szőlőt ültetsz, és műveled azt, de bort nem iszol, meg sem szeded, mert elemészti azt a féreg. 40Minden határodban lesz olajfád, de nem kened magadat olajjal, mert olajfád gyümölcse lehull. 41Fiakat és leányokat nemzel, de nem lesznek a tieid, mert fogságra jutnak. 42Minden fádat és földed minden gyümölcsét megemészti a sáska. 43A köztetek élő jövevény egyre feljebb emelkedik, te pedig egyre alább hanyatlasz. 44Ő fog neked kölcsönadni, és nem te kölcsönzöl neki. Ő fej lesz, te pedig farok leszel. 45És ezek az átkok mind reád szállnak, üldöznek téged, és beteljesednek rajtad, míg csak el nem pusztulsz, mert nem hallgattál az ÚRnak, a te Istenednek a szavára, hogy megtartottad volna parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt neked, 46és rajtad és utódaidon lesznek intő jelül és csoda gyanánt mindörökké. 47Mivelhogy nem szolgáltad az URat, a te Istenedet örömmel és jó szívvel, amikor mindenben bővelkedtél, 48éhen, szomjan, mezítelen és mindennek szűkében szolgálod majd ellenségeidet, akiket rád bocsát az ÚR, és vasigát vet a nyakadra, míg csak el nem pusztít téged. 49Rád küld az ÚR messziről, a föld széléről egy olyan népet, amely úgy repül, mint a sas, olyan népet, amelynek nyelvét nem érted. 50Vad tekintetű népet, amely nem tiszteli az idős embert, és a gyermeknek sem kegyelmez. 51És fölemészti jószágod tenyészését és földed gyümölcsét, míg csak ki nem pusztulsz. Nem hagy neked a gabonádból, borodból, olajodból és teheneid fajzásából, juhaid elléséből, míg csak ki nem pusztít téged. 52Megszáll téged minden városodban, egész földeden, míg csak le nem omlanak magas és erős kőfalaid, amelyekben bízol. Megszáll téged minden városodban, egész országodban, amelyet az ÚR, a te Istened ad neked. 53Megeszed méhed gyümölcsét, fiaidnak és leányaidnak húsát, akiket az ÚR, a te Istened ad neked a megszállás és szorongattatás alatt, amellyel szorongat téged ellenséged. 54Közületek a legelkényeztetettebb férfi is irigy szemmel tekint testvérére, szeretett feleségére és a még megmaradt fiaira, 55hogy ne kelljen adnia egyiküknek se fiai húsából, amelyet eszik, mert semmi egyebe sem marad a megszállás és szorongattatás idején, amikor szorongatja ellenséged minden városodat. 56A köztetek levő finnyás és elkényeztetett asszony, aki meg se próbálta lábát a földre tenni elpuhultságában és finnyásságában, irigyen tekint szeretett férjére, fiára, leányára 57méhlepénye miatt, amely elmegy tőle, és gyermekei miatt, akiket megszül. Mert titokban megeszi ezeket, amikor mindenből kifogy a megszállás és szorongattatás alatt, amellyel megszorongat téged ellenséged a városaidban. 58Ha nem tartod meg és nem teljesíted e törvény minden igéjét, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben, hogy féljed e dicsőséges és félelmes nevet, az ÚRét, Istenedét, 59akkor az ÚR rendkívüli csapásokkal sújt téged és utódaidat: nagy és tartós csapásokkal, gonosz és tartós betegségekkel. 60Rád hozza Egyiptom minden nyavalyáját, rád ragadnak azok, amelyektől irtóztál. 61Mindazokat a betegségeket és csapásokat is, amelyek nincsenek megírva ebben a törvénykönyvben, rád hozza az ÚR, amíg csak ki nem pusztulsz. 62Kevesen maradtok meg ti, akik azelőtt oly sokan voltatok, mint az ég csillagai, mert nem hallgattál az ÚRnak, a te Istenednek szavára. 63Ahogy örvendezett az ÚR rajtatok, hogy jót tett veletek, és megsokasított benneteket, úgy fog örvendezni az ÚR rajtatok, hogy elveszt és kipusztít titeket. Ki lesztek gyomlálva arról a földről, amelyre bementek, hogy a tietek legyen. 64Szétszór az ÚR minden nép közé a föld egyik végétől a föld másik végéig, és ott más isteneknek fogsz szolgálni, akiket sem te, sem atyáid nem ismertek: fának és kőnek. 65De e nemzetek között sem pihensz meg, és nem lesz lábadnak nyugalma, mert rettegő szívet, epekedő szemet és sóvárgó lelket ad ott neked az ÚR. 66Egy hajszálon függ az életed, rettegni fogsz éjjel és nappal, és nem lesz biztonságban az életed. 67Reggel azt mondod: Bárcsak este volna már! Este pedig azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert nagyon retteg a szíved amiatt, amit a szemed lát. 68Visszavisz téged az ÚR Egyiptomba hajókon, azon az úton, amelyről azt mondtam neked, hogy nem fogod többé látni. Ott majd áruljátok magatokat ellenségeiteknek szolgákul és szolgálóleányokul, de nem lesz, aki megvegyen.